Ezért pörgött fel a téli süllőzés a Balatonon: megvan a halgazdálkodók bevált trükkje (agroinform.hu)

A Balaton felszíne sok mindent elárul a tóról, a víz alatti folyamatok jelentős része azonban rejtve marad a horgászok előtt. Éppen ezért könnyen születnek találgatások arról, mennyi hal él a tóban, hogyan változik az állomány, és milyen eredménnyel járnak a telepítések. Erről ír a témáról ír cikkében az agroinform.hu.

A modern szonárok ugyan egyre több információt adnak arról, mi történik a mélyben, a hosszabb távú folyamatokról elsősorban a fogási statisztikák és a halgazdálkodási adatok rajzolnak ki értékelhető képet. Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője a MOHOSZ videójában beszélt arról, hogyan alakul a Balaton ponty- és süllőállománya, és milyen szerepe van ebben a telepítésnek, a természetes szaporulatnak, valamint az időjárásnak.
A pontynál kedvező folyamatok látszanak

A szakember szerint a ponty esetében jelenleg kedvezően alakul a helyzet. Ebben több, egymással összefüggő változásnak is szerepe lehet.

A balatoni halászat leállítását követően életbe lépett horgászati szabályozások – köztük az elvihető halakra vonatkozó méret- és mennyiségi korlátozások – hozzájárultak ahhoz, hogy több hal maradhasson a tóban. Ezzel párhuzamosan a telepítések szerkezete is átalakult.

Az eredmények nem egyik napról a másikra jelentkeznek. A halállomány változásainál több év folyamatait kell együtt vizsgálni, ezért különösen fontosak a fogási adatok és az egymást követő évek tapasztalatai.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

A süllőnél jóval változékonyabb a helyzet

A süllő esetében összetettebb képet lát a szakember. Ennél a fajnál ugyanis az állomány alakulását nagymértékben befolyásolja, hogy egy-egy évben mennyire sikeres a természetes szaporodás.

Ez pedig erősen függhet az időjárási körülményektől.

Különösen fontos időszak az április és a május. A tavaszi időjárás, ezen belül a viharos időszakok gyakorisága és intenzitása jelentősen befolyásolhatja az adott év süllőszaporulatának eredményességét. Emiatt két egymást követő év között is komoly különbségek alakulhatnak ki.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ezért nem kizárólag a természetes folyamatokra hagyatkozik.
Több mint 2500 műfészek kerül a Balatonba

A süllők szaporodását műfészkek kihelyezésével is támogatják. Nagy Gábor elmondása szerint több mint 2500 ilyen fészket helyeznek ki a Balatonba.

A rendszer azonban nemcsak arról szól, hogy megfelelő ívófelületet biztosítsanak a halaknak. A kihelyezett fészkek közül mintegy százat még a kelés előtt kiemelnek a vízből, majd tógazdaságba szállítanak.

Itt ellenőrzött körülmények között keltetik ki a süllőivadékot, amely ezt követően tápanyagban gazdag környezetben fejlődhet tovább. Ennek köszönhetően a kis süllők nagyobb méretet érhetnek el, mielőtt visszakerülnek a Balatonba.

A visszatelepítéskor már nagyjából 15 centiméteres, esetenként akár 20 centiméter körüli halakról is szó lehet.
Időt nyernek a süllők a tógazdasági neveléssel

A módszer egyik fontos előnye, hogy a tógazdasági környezetben az ivadék fejlődése felgyorsítható, így nagyobb méretű halakat lehet visszajuttatni a természetes élőhelyükre.

Ez azért lényeges, mert a hal életének korai szakasza különösen meghatározó. A nagyobb méretben visszatelepített süllők már fejlettebb állapotban kerülnek a Balatonba, és Nagy Gábor szerint ezzel körülbelül egy évet lehet nyerni azon az úton, amíg a halak elérik a horgászati szempontból jelentős méretet.

A módszer eredményei ezért nem feltétlenül ugyanabban az évben jelennek meg a fogásokban. A telepítések és a horgászok által érzékelhető változások között több év is eltelhet.

2023-ban 13 tonna egynyaras süllő került a tóba

Különösen jelentős év volt 2023. A szakember által ismertetett adatok szerint a kötelezően előírt 6 tonnával szemben abban az évben 13 tonna egynyaras süllőt sikerült telepíteni a Balatonba.

Ez több mint kétszerese az előírt mennyiségnek.

Az ilyen telepítések hatását azonban csak később lehet igazán érzékelni, amikor az adott korosztály tagjai elérik a fogható méretet. Ehhez társulnak a korábbi évek természetes szaporulatából származó halak is.

Nagy Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a műfészkekről természetes módon kikelő süllők esetében hozzávetőleg öt évre lehet szükség ahhoz, hogy a folyamat látványosan megjelenjen a horgászfogásokban.
Több mint 80 tonna süllőt jegyeztek be a fogási naplókba

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. horgászati ágazatvezetője szerint 2026-ban több mint 80 tonna süllő szerepelt a fogási naplókban.

A jelentős fogási mennyiség hátterében ugyanakkor nem kizárólag az állomány alakulása állhat. A horgászati szokások is változnak, és ebben az enyhébb teleknek fontos szerep jut.

Ha a Balaton nem fagy be, a horgászok olyan időszakokban is vízpartra mehetnek, amikor korábban erre a jég miatt lényegesen kevesebb lehetőségük volt.

Az utóbbi időben ráadásul egyre elterjedtebbé vált a kikötőmólókról történő téli süllőhorgászat. Sok horgász a mólók végéről, kis csalihalas módszerrel próbál süllőt fogni, és Nagy Gábor szerint sokan eredményesen alkalmazzák ezt a technikát.