Algák napja: szeretjük őket vagy sem, nélkülözhetetlenek!
Az Algák napja alkalmából a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet arra buzdít a közösségi oldalán, hogy ismerkedjünk meg közelebbről ezekkel a változatos, mégis nélkülözhetetlen élőlényekkel, és nézzük meg, hogyan alakult a Balaton algahelyzete az ősz beköszöntével.
A cianobaktériumok oxigéntermelő fotoszintézise megteremtette a későbbi szárazföldi élet feltételeit. A tengerekben és óceánokban élő mikroszkopikus fotoszintetizáló élőlények ma is a Föld oxigéntermelésének jelentős részéért felelősek.
Az algák szinte mindenütt megtalálhatók, a tavaktól és tengerektől egészen az örök hó és jég felszínéig. Legapróbb képviselőik mindössze 1–2 mikrométeresek, mégis fontos szerepet töltenek be a vízi szervesanyag- és oxigéntermelésben.
De mi történik az algákkal a Balatonban, amikor beköszönt az ősz?
Az intézet legfrissebb, október eleji vizsgálatai szerint a Balaton vizének lehűlésével az algák mennyisége is jelentősen csökkent. Míg augusztus végén még 24 °C körüli vízhőmérsékletet mértünk, október elejére ez 17 °C körüli értékre esett vissza.
Az algák mennyiségét jelző a-klorofill-koncentráció október elejére a tó egész területén jelentősen csökkent.
A legmagasabb értéket továbbra is a Keszthelyi-medencében mértük (20 µg/l), míg a Szigligeti- és Szemesi-medencében 12 µg/l, a Siófoki-medencében pedig 10–15 µg/l közötti értékeket kaptunk.
Milyen algák élnek most a Balatonban?
Bár az algák mennyisége visszaesett, összetételük továbbra is a nyár végi állapotot tükrözi. A tó teljes hosszában a fonalas cianobaktériumok, közismert nevükön kékalgák a meghatározók. Közöttük olyan fajok is előfordulnak, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, míg mások nem rendelkeznek ezzel a képességgel. Utóbbiak aránya különösen a Balaton nyugati medencéiben növekedett meg.
Miért fontos mindezt folyamatosan figyelemmel kísérni?
A Balatonban élő mikroszkopikus algák, részben a fitoplankton tagjai a tavi táplálékhálózat alapját jelentik, hiszen az általuk megtermelt szerves anyag számos vízi élőlény számára biztosít közvetlenül vagy közvetve táplálékot.
Az algák mennyisége és összetétele sokat elárul a Balaton állapotáról. Szaporodásukat többek között a vízhőmérséklet, a fény, a szél és a rendelkezésre álló tápanyagok is befolyásolják.
Ráadásul ma már nemcsak mikroszkóppal, vízminták segítségével vizsgálják őket.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet laboratóriumaiban környezeti DNS elemzésével, valamint kutatóink műholdas távérzékeléssel is nyomon követik az algák mennyiségének és térbeli eloszlásának változását. A kellemetlen, esetlegesen megjelenő káros anyagcseretermékeiket a legmodernebb analitikai módszerekkel követik nyomon.
Az algák tehát nem ellenségeink! A Balaton természetes élővilágának nélkülözhetetlen részei. Ma őket ünnepeljük!
– fogalmaznak a kutatók a posztban.