Rekordmagasságba emelkedett a balatoni lakásállomány (penzcentrum.hu)
A Balaton Fejlesztési Tanács most megjelent dokumentuma alapján 2015 és 2024 között több mint 11 ezer új lakás és üdülő épült a térségben. A szervezet legutóbbi ülésén érdekes ellentmondásra derült fény. Úgy tűnik, hogy miközben folyamatosan épülnek az új ingatlanok, egyes balatoni városokban egyre kevesebben élnek. Siófokon például az elmúlt években nőtt a lakásállomány, miközben csökkent a népesség.
Több mint 140 ezer lakás és üdülő található már a Balaton térségében. Ez derült ki egyebek mellett a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén, ahol a Balaton Kiemelt Térség környezetvédelmi programjának végrehajtását értékelő dokumentumot is bemutatták. Eszerint 2024-re 140 311-re nőtt a térség lakásállománya, amivel új rekordot ért el. A növekedés ráadásul nem új jelenség, hiszen 2015 és 2024 között több mint 11 ezer új lakás és üdülő épült, elsősorban a parti és partközeli településeken – írja a penzcentrum.hu.
Az adatok alapján a Balaton térsége egy dinamikusan fejlődő ingatlanpiac képét mutatja. A BFT által közzétett dokumentumban azonban akad egy ellentmondás. Miközben folyamatosan bővül a lakásállomány, ez nem feltétlenül jár együtt mindenhol az állandó lakosság növekedésével. Az ülésen külön kiemelték Keszthely városát, ahol hosszabb ideje, illetve Siófokot, ahol az elmúlt években azt figyelték meg, hogy a lakások száma úgy növekszik, hogy közben a népesség csökken.
Úgy tűnik, a Balaton egészében megtorpant a korábban regisztált népességnövekedés. A BFT adatai szerint 2024-ben 256 940 lakónépességet tartottak nyilván a kiemelt üdülőkörzetben, és az elmúlt két évben csökkenés mutatkozott. A természetes fogyást ugyan továbbra is mérsékli a pozitív vándorlási egyenleg, de a 2018 után megfigyelt népességnövekedési időszak véget ért.
Eközben a lakásállomány az országosnál jóval gyorsabban bővült a magyar tenger térségében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2015-ben mintegy 4,41 millió, 2024-ben pedig 4,60 millió lakást regisztráltak, ami nagyjából 4,3 százalékos növekedést jelent. A lakások és üdülők száma eközben mintegy 126 ezerről 140 311-re emelkedett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben. Vagyis közel 9 százalékkal nőtt az állomány, és abalatoni bővülés üteme tehát nagyjából kétszeresét teszi ki az országosnak.
A számokból leginkább azt láthatjuk, hogy az építési hullám korántsem egyenletesen érinti a Balaton térségét. A fejlesztési tanács dokumentuma alapján a 2015 és 2024 között elkészült több mint 11 ezer új lakás és üdülőingatlan nagy többsége a parti és partközeli településeken épült. Az elmúlt öt évben ráadásul egyre inkább a városok kerültek előtérbe, közülük is elsősorban Siófok és Keszthely.
A dokumentum megfogalmazása szerint ezek az új lakások és üdülők a helyi lakosság mellett leginkább az ingatlantulajdonosok kényelmét szolgálják. Ennél azonban nem bontja tovább, hogy az új ingatlanok mekkora részét használják állandó otthonként, üdülőként vagy második lakásként. Nem tudjuk tehát, hogy a lakásállomány gyors növekedését elsősorban a nyaraló- vagy befektetési célú vásárlások okozzák. A jelentés egy másik fejezete ugyanakkor adhat egy másik támpontot. A Balaton térsége ugyanis országosan kiemelkedik az egy lakosra jutó háztartási villamosenergia-fogyasztásban, ahol még a nagyvárosi agglomerációk népességarányos értékei is alacsonyabbak a parti és partközeli balatoni településeken mérteknél. A dokumentum ennek egyik okát éppen a parti települések növekvő lakásállományában látja.
Van azonban egy másik magyarázat is. A jelenlegi trendek alapján a Balaton környéki települések egyre inkább a budapesti agglomerációhoz hasonló szerepet töltenek be, egyre több ingázóval és olyan munkavállalóval, aki csak ideiglenesen tartózkodik a térségben. Ebből kiindulva az állandó lakosság száma önmagában egyre kevésbé tudja leírni, vajon hányan és milyen intenzitással használják valójában a balatoni ingatlanokat.