Egyre több helyen buknak el a luxusberuházások Balatonaligán

Miután már nem számít nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak, egyre több helyen buknak el a tópart beépítését célzó tervek a hajdani Club Aliga területén. Elutasította a Kádár-öböl fölötti rétből kiparcellázott telekre beadott, 947 négyzetméteres, egy lakóegységes luxusvilla építési engedély iránti kérelmét az elsőfokú építésügyi hatóság, a somogyi kormányhivatal pedig megszüntette az ugyanerre a telekre beadott másik építési engedély-kérelmi eljárást – írja a nepszava.hu.

A lapnak Bukovszki András, a helyi tópart közösségi használatban maradásáért küzdő Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnöke, helyi önkormányzati képviselő nyilatkozott a fejleményekről.

Noha a jogorvoslati folyamat még nem zárult le, bízunk benne, hogy annak hatására, hogy a kormány megszüntette a hajdani Club Aliga beépítésének nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságúnak minősítését, sikerül megakadályozni a tópartot elzáró luxus-magánberuházásokat

– jegyezte meg.

Az izraeli tulajdonba, majd Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, onnan Jellinek Dánielen keresztül végül a zuglói városközpont építésével is ismertté vált vállalkozónál, Balázs Attilánál landoló Pro-Mot Kft. luxusüdülő-komplexumot akart kialakítani az egykori pártüdülő területén. A cég a társasházak mellett apartmanfalut és szállodát is épített volna a magaspartra, ami az AFE szerint nemcsak tájidegen terv volt, de a löszfal mozgása miatt is veszélyt jelentett volna.

Az AFE pereivel éveken át sikeresen akadályozta meg a kikötő lezárását és magánkézbe kerülését, illetve különböző tájidegen ingatlanok – például egy a magaspartra tervezett szálloda – építését. A a balatonvilágosi önkormányzat – amelynek településrésze Balatonaliga – viszont a beruházók oldalán állt. A part megmentését szolgáló perekbe ellenérdekű félként szállt be az AFE-val szemben, és a veszprémi kormányhivatal is az építkezni akarók javára döntött rendre.

A civilek azonban kitartottak, jogi eljárások tömkelegét indították, hogy megakadályozzák a Club Aliga beépítését és a lezárást. A bíróságon sokszor adtak nekik igazat, így ha teljesen nem is sikerült megakadályozni a Pro-Mot terveit, sikeresen lassították a projektet.

Az áprilisi kormányváltás aztán erősen megingatta Balázs Attila pozícióit is – a Tisza-kormány például felmondta a zuglói irodaházak megvásárlásáról szóló szerződést –, ráadásul augusztus végén
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter több más projekthez hasonlóan a Club Aliga esetében is megszüntette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minősítést. (Ez a minősítés tette lehetővé korábban, hogy a befektetők figyelmen hagyják a helyi szabályozásokat, illetve gyorsított tempóban kapják meg az építkezésekhez szükséges engedélyeket.)

Felparcellázták a vízpart egy részét

Csakhogy ekkorra a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t már felparcellázta és  eladta Pro-Mot. A legkisebb, 1865 négyzetméteres telek 354 millióért, a legnagyobb, a hajdani Castro- vagy Elnöki-villa néven ismert 5837 négyzetméteres ingatlan pedig közel bruttó egymilliárd forintért kelt el, míg a hajdani Kádár-villa és környéke – 3095 négyzetméter – nettó 472 millióért cserélt gazdát.

A tómederig nyúló, a Balaton-part egyik legexkluzívabbnak számító parcelláit jellemzően ingatlanfejlesztő, -hasznosító cégek vásárolták meg azok után, hogy a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a Pro Motot több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.

Amíg élt a kiemelt kormányrendelet, a tulajdonosok nagyjából azt csinálhattak, amit akartak, ám miután ez megszűnt, ismét a helyi építési szabályzat vonatkozik a területre, amely mindössze 5 százalékos beépíthetőséget tesz lehetővé, ráadásul jelöli a parti sétány északi bejáratát is.

Az ominózus, Kádár-öböl feletti ingatlanra a korábbi kormány által preferált biztonsági cég, a Valton exfőtulajdonosa, Varga Lajos Ernő egyik vállalkozása, a Stu-Sza Kft. adott be építési engedélykérelmet, melyet az AFE megtámadott, s azonnali jogvédelmet kapott. Ezek után a kormányhivatal visszavonta az engedélyt. A másik engedélykérelmet már a kiemelt státusz visszavonása után nyújtotta be a cég, ami hamar elbukott, a hivatal megszüntette az eljárást.

Most a beruházni akaró fél perel

Bukovszki András arról számolt be, hogy a kormányhivatal visszavonásról szóló döntését a beruházni akaró cég megtámadta arra hivatkozva, hogy szerinte még a kiemelt kormányrendelet alapján kellene eljárni, ami nem volt sikeres. „Noha képviselő-testületi tagként javasoltam, az önkormányzat képviselő-testülete nem volt hajlandó belépni a perbe a kormányhivatal oldalán” – tette hozzá, a nepszava.hu-nak nyilatkozva.