Átfogó, adatalapú és a szakmával közösen készülő turisztikai stratégiát ígér a Magyar Turisztikai Ügynökség

 A szervezet hétfői háttérbeszélgetésén Csendes Olivér, az MTÜ elnök-vezérigazgatója, Boros Botond Csaba, a Visit Hungary vezérigazgatója és Horváth Zoltán kutatási területvezető beszélt az ágazat előtt álló kihívásokról: a vendégforgalom enyhe visszaeséséről, a külföldi turisták szerepéről, az NTAK megújításáról, a munkaerőhiányról, valamint arról, hogy a jövőben nem pusztán több, hanem többet költő és hosszabb ideig maradó vendégeket szeretnének Magyarországra vonzani.

A magyar turizmus az MTÜ szerint továbbra is a gazdaság egyik meghatározó ágazata: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás közvetlenül a GDP mintegy 7 százalékát adja, de a kapcsolódó ágazatokkal együtt a hatása ennél jóval nagyobb. Csendes Olivér hangsúlyozta, hogy a turizmusban keletkező bevételek jelentős része helyben, magyar kis- és középvállalkozásoknál csapódik le, ezért az ágazatnak gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelt szerepe van – tudósított a penzcentrum.hu.

A magyar turizmus egyben exportágazat is. Az összesen 5100 milliárd forint költésből 3100 milliárd forint export, a külkereskedelmi mérleghez pedig a turizmus több mint 1700 milliárd forinttal járul hozzá – mondta Csendes Olivér. Az MTÜ új vezetése ugyanakkor nem pusztán mennyiségi növekedésben gondolkodik. Csendes szerint Magyarországon az egy látogatóra jutó költés elmarad az uniós átlagtól: míg az EU27 átlaga 851 euró, Magyarországon ez körülbelül 600 euró. A cél ezért az, hogy a meglévő kapacitásokból nagyobb gazdasági érték jöjjön létre, és a fejlesztések ne vezessenek társadalmi feszültségekhez.

Külön kiemelte a kapacitáskihasználtság problémáját is: több térségben jelentős szálláshely-kapacitás épült ki, de ezek kihasználása sokszor alacsony. Példaként említette, hogy a Balatonnál a nyári 60 százalék körüli kihasználtság januárra akár 24 százalékra is visszaeshet, Tokaj térségében pedig több helyen 30 százalék alatt marad a szálláshelyek átlagos kihasználtsága.

Az MTÜ feladata Csendes Olivér szerint most az, hogy „átfogó ágazati stratégia” készüljön, amely nem a fióknak szól, hanem meg is valósul. Ennek alapja a szakmai egyeztetés, az adatgyűjtés és a mérés lenne.

A szervezet eddig több mint 70 szakmai szervezettel egyeztetett, az NTAK-on keresztül pedig több ezer szolgáltatótól gyűjtöttek visszajelzést. A cél az, hogy a turizmusirányítás kevésbé központosított legyen, és a régiókban erősebb, önállóbb desztinációmenedzsment-szervezetek jöjjenek létre.

Nem mi állunk ott nap mint nap személyes kapcsolatban a vendégekkel. Mi ebben segíteni tudjuk a szolgáltatókat, de a nap végén az értéket ők teremti – fogalmazott Csendes Olivér.

A támogatási rendszert is felülvizsgálják. A korábbi Kisfaludy-támogatások tapasztalatait értékelik, a jövőben pedig olyan rendszert szeretnének, amely átláthatóbb, objektív kutatásokon alapul, és a magántőkét is mozgósítja. Ennek része lehet a Kisfaludy Hitelközpont kedvezményes hitelprogramja, amely elsősorban működő turisztikai vállalkozásokat segítene.

Boros Botond Csaba, a Visit Hungary vezérigazgatója szerint az NTAK létrehozása 2019-ben fontos digitalizációs lépés volt, de a rendszer mára frissítésre szorul. Különösen a vendéglátósok részéről érkezett sok jelzés arról, hogy az adatszolgáltatás adminisztratív terhet jelent.

A Visit Hungary felmérései alapján a vendéglátók 31 százaléka még mindig problémának tartja az NTAK-kal kapcsolatos adminisztrációt, miközben a többségnél ez heti szinten egy óránál kevesebb elfoglaltságot jelent. Boros ezt „NTAK-paradoxonnak” nevezte: a rendszer egyszerre jelent nemzetközi szinten is ritka adatvagyont, miközben a szolgáltatók sokszor nem érzik, hogy ebből közvetlen hasznuk lenne.

Az NTAK egy olyan rendszer, amelyet más országokban is kiemelt példaként tekintenek. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egyszerűsítésre szorul, mert a szolgáltatói adminisztráció csökkentése egyértelmű cél  – mondta Boros Botond Csaba. A tervek szerint az NTAK adatait a jövőben aggregált, anonimizált formában visszaadnák a szolgáltatóknak. Ehhez jogszabály-módosításra is szükség van, amelynek előkészítése már folyamatban van. A cél, hogy a szálláshelyek, vendéglátók és attrakciók ne csak adatot szolgáltassanak, hanem saját döntéseikhez is fel tudják használni az országos és térségi információkat.

A Visit Hungary új adatmegosztási platformon, úgynevezett turisztikai adattéren is dolgozik. Ennek lényege, hogy különböző közfeladatot ellátó szervezetek, piaci szereplők és szolgáltatók adatai összevethetők legyenek, így jobban láthatóvá váljon például, hogy egy közlekedési beruházás, egy útlezárás vagy egy repülőjárat-változás hogyan hat egy térség turisztikai forgalmára.

A már működő előrejelzési rendszer két hétre, illetve két hónapra előre képes becsülni a vendég- és vendégéjszakaszámokat. A modell külső tényezőket is figyelembe vesz, például árfolyamváltozást, ünnepnapokat és szabadnapokat. Ezt mesterséges intelligenciával tovább pontosítanák.

Új elemként vizsgálják az előfoglalások és lemondások arányát is, különösen azokban a térségekben, ahol erős a szezonalitás és az időjárás nagyban befolyásolja a keresletet. Ez a szállásadóknak segíthet abban, hogy ne kezeljék biztos bevételként azokat az előfoglalásokat, amelyeknél magas a lemondási kockázat.

Boros Botond Csaba szerint a külpiacok jelentik a növekedés egyik motorját, különösen Budapesten, ahol a vendégek döntő többsége külföldi. A cél nem az, hogy hirtelen kevesebb turista érkezzen, hanem az, hogy fokozatosan nőjön a magasabb költésű, hosszabb ideig maradó vendégek aránya.

Nem célunk az, hogy hirtelen kevesebb turista legyen, akik többet költenek. Ez lassú, évről évre átmenő folyamat lesz. A cél az is, hogy a szezonalitást csökkentsük, és a szolgáltatók számára tervezhetőbb legyen az egész éves működés

– fogalmazott. A Visit Hungary 13 fő nemzetközi piaccal dolgozik, köztük az amerikai, német, izraeli, lengyel, cseh, román, olasz, spanyol, francia és brit piaccal. Tesztjelleggel új küldőpiacokat is bevonnának, például Kanadát, Hollandiát és Svédországot.

A belföldi turizmus ugyanakkor továbbra is stratégiai alap. A vidéki szálláshelyek forgalmában a magyar vendégek súlya különösen nagy, ezért az MTÜ a SZÉP-kártyát is fontos belföldi keresletélénkítő eszköznek tekinti. Csendes Olivér szerint jelenleg mintegy 114 milliárd forintnyi összeg áll SZÉP-kártyákon, amely potenciális turisztikai költésként jelenhet meg a magyar szálláshelyeken és vendéglátásban.

Horváth Zoltán, a Visit Hungary kutatási területvezetője az év első nyolc hónapjának adatait ismertette. Országos szinten a vendégek száma 0,9 százalékkal, a vendégéjszakák száma 1,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A bevételek ugyanakkor növekedni tudtak: a vendéglátóhelyek árbevétele 8 százalékkal emelkedett, a szálláshelyeken pedig az egy vendégre jutó fajlagos költés 3 százalékkal nőtt.

Budapesten a vendégforgalom 36 százaléka realizálódik, a fővárosban a külföldi vendégéjszakák aránya közel 90 százalék. A fővárosban a belföldi vendégek száma 7 százalékkal nőtt, a külföldieké viszont 3 százalékkal csökkent. Vidéken stabilabb a kép: a vendégszám mindössze 0,4 százalékkal maradt el a tavalyitól, és tízből hét vendégéjszaka magyar vendégekhez kapcsolódik.

A forgalom visszaesése mögött Horváth Zoltán három fő okot azonosított. Az egyik a forint erősödése, amely a külföldiek számára drágábbá teszi Magyarországot, miközben a magyarokat inkább külföldi utazásra ösztönözheti. A második a geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság, különösen az orosz–ukrán háború, a közel-keleti konfliktus, valamint a nagy küldőpiacok, például Németország, az Egyesült Királyság és Románia gazdasági nehézségei. A harmadik tényező a kapacitáskorlát: Budapesten a rövid távú lakáskiadás szigorítása és a repülőtéri kiszolgálókapacitások határai is befolyásolhatják a forgalmat. Horváth szerint az év egészében nagyjából 1 százalék körüli elmaradás várható a vendégforgalomban.

Az MTÜ új országimázs kidolgozására is felhatalmazást kapott. Csendes Olivér szerint ezt alapos kutatásokra kell alapozni, figyelembe véve a társadalmi változásokat, Magyarország kulturális erősségeit és európai partneri kapcsolatait.

A turizmus egyik legsúlyosabb belső problémájaként a munkaerőhiányt jelölték meg. A szolgáltatók visszajelzései alapján sem mennyiségben, sem minőségben nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, ezért az oktatás, az életpályamodell és a külföldön dolgozó magyar munkaerő hazacsábítása is fontos téma lehet.

Boros Botond Csaba szerint a turisztikai szolgáltatók több mint 30 százalékának nincs saját weboldala, ezért a mesterséges intelligencián alapuló keresők sem tudják ajánlani őket. Ezen segítene a csodasmagyarorszag.hu szálláskereső felülete, ahová bármely hazai szálláshely feltöltheti a profilját.

Ha nincsenek jelen a magyar szolgáltatók a digitális térben, akkor a mesterséges intelligencia alapú keresők sem fogják őket ajánlani – mondta Boros Botond Csaba.