Biztató hírek érkeztek a szőlőkből, de most még nem lehet hátradőlni (sonline.hu)

Úgy tűnik, eredményt hozhatott az a példátlan összefogás, amely a Balatonboglári Borvidéken alakult ki a szőlőültetvények megóvására. Az aranyszínű sárgaság elleni küzdelem idei tapasztalatairól Tóth István növényvédő szakmérnök osztotta meg gondolatait lapunkkal: az előzetes adatok biztatóak, ám a védekezést egy pillanatra sem szabad feladni – írja a sonline.hu.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegsége ellen továbbra sincs olyan növényvédő szer, amely közvetlenül magát a kórokozót pusztítaná el. A védekezés egyik kulcsa ezért az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés: ez a rovar a fertőzött növényeken táplálkozva felveheti a kórokozót, majd egészséges tőkékre továbbíthatja.

Aranyszínű sárgaság: az összehangolt védekezés hozhat eredményt

Tóth István szerint nem reális cél sem a kórokozó, sem az azt terjesztő vektorkabóca teljes és végleges kiirtása. A járványhelyzet visszaszorításában ugyanakkor eredményes lehet a nagy területre kiterjedő, összehangolt és szakszerű védekezés. Ennek alapjai már az elmúlt évben megteremtődtek. A vármegyei kormányhivatal növényvédelmi osztályának szakmai támogatásával széles körű összefogás alakult ki, amelyben többek között a Viticoop Kft., a hegyközségek, a hegybírók, szőlőbirtokosok, a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint növényvédőszer-kereskedők is részt vettek. Tóth István külön kiemelte a Viticoop Kft. munkáját. A társaság mintegy 550 hektárnyi szőlőterületen végez szolgáltatást, vezetője pedig az amerikai szőlőkabóca biológiájával kapcsolatban olyan vizsgálatokat folytat, amelyek eredményeit a mintegy 2500 hektáros Balatonboglári Borvidék egésze hasznosíthatja.
Kétezer hektáron védekeztek helikopterrel

A szakember értékelése szerint eredményes volt a Viticoop vezetője által szervezett, 2025 októberében végrehajtott helikopteres védekezés is. A kezelés mintegy 2000 hektárt érintett, a felhasznált növényvédő szer rendelkezett a Nébih engedélyével, a munka teljes költségét pedig az állam finanszírozta.

Az idei helyszíni vizsgálatok és mérések alapján a növényvédelmi hatóság három időszakra rendelt el kötelező védekezést az amerikai szőlőkabóca lárvái, illetve kifejlett egyedei ellen:

június 5–12. között,
június 30. és július 10. között,
augusztus 1–10. között.

Ezek az időpontok komoly szakmai iránymutatást adtak ahhoz, hogy a gazdák a megfelelő időben tudjanak fellépni a kártevő ellen. A védekezés sikeréhez azonban önmagában egy hatósági előírás kevés lett volna. A szakember szerint különösen fontos, hogy a gazdálkodók döntő többsége komolyan vette a feladatot: kis- és nagyüzemek egyaránt végrehajtották a szükséges kezeléseket.
Már látszik az eredmény a szőlőkben

Végleges értékelés egyelőre még nem készült, az előzetes adatok azonban kedvező képet mutatnak. Mind az amerikai szőlőkabóca egyedszámára, mind a fitoplazmás tünetekre vonatkozó értékek alacsonyabbak az előző évben mérteknél. A szakember értékelése alapján nagy valószínűséggel már kijelenthető, hogy az összefogás és az intenzív védekezés következtében az idén nem fenyeget a súlyos termésveszteséget okozó, járványszerű fertőzés. Ez különösen fontos fejlemény annak fényében, hogy az aranyszínű sárgaság az elmúlt időszakban komoly aggodalmat keltett a somogyi szőlőtermelők körében. A veszély ugyanakkor nem múlt el.
A szüret után sem ér véget a védekezés

Agresszív rovarkártevőről van szó, ezért a szakértők egyöntetűen azt javasolják: a szüret után haladéktalanul el kell végezni egy újabb rovarölő szeres kezelést. Ennek célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben akadályozzák az amerikai szőlőkabóca tojásrakását, és ezzel mérsékeljék a következő évi fertőzési nyomást. A munkához a Nébih Tóth István tájékoztatása szerint további három rovarölő szer alkalmazását engedélyezte.
A beteg tőkéket el kell távolítani

Az egyik legfontosabb az ültetvények rendszeres átvizsgálása. Amennyiben a gazdák fertőzésre utaló tüneteket találnak, azt jelezni kell az illetékes hatóságnak, a beteg tőkéket pedig el kell távolítani. Ugyanilyen fontos a hatóság által elrendelt karanténintézkedések betartása. Új szőlő telepítésekor ugyancsak különös körültekintésre van szükség. Tóth István szerint a lehető leggondosabb válogatással fitoplazmamentes szaporítóanyagot kell beszerezni, hiszen a megelőzés már a telepítés pillanatában elkezdődik.
Az elhanyagolt szőlő mások ültetvényét is veszélyeztetheti

Külön problémát jelentenek az elhanyagolt, gondozatlan – elsősorban kisebb – szőlőültetvények. Ezek rendbetétele azért is sürgető, mert megfelelő növényvédelem hiányában fertőzési forrássá válhatnak, és ezzel a környezetükben gondosan művelt ültetvényeket is veszélyeztethetik. Ilyen esetben hatósági felszólításra kerülhet sor. Ha a tulajdonos ezt követően sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, annak végső következménye az ültetvény felszámolása is lehet. A szakember szerint az ehhez szükséges jogi és eljárási szabályok rendelkezésre állnak az eljáró hatóságok számára – olvasható a portálon.