Balatonlelle a fiatalok megtartása mellett az idősekért is küzd

Egy lakosra vetítve, vagyis lakosságszámarányosan Balatonlellén az egyik legmagasabb a vendégéjszakák száma a Balatonnál, amiben bődületesen sok munkája van a helyieknek – fogalmazott a kisváros polgármestere a HírBalatonnak. A település vezetése ugyanakkor nem csak a turizmus fejlesztésében gondolkodik: kiemelt cél az idősellátás és az egészségkultúra fejlesztése, a fiatalok helyben tartása, valamint szolgálati- és fecskelakások, új konyha és megújuló energiára épülő rendszerek kialakítása is.

Dr. Felházi Miklós, az első ciklusát töltő polgármester elmondta, Balatonlelle lakossága a Covid után 5 ezer fő alá csökkent, és azóta is tart a küzdelem, hogy újra 5 ezer feletti legyen a lélekszám. Ennek nemcsak demográfiai, hanem finanszírozási jelentősége is van, hiszen az előző kormányzati ciklusban az 5 ezer fő feletti települések kedvezőbb támogatási lehetőségekhez juthattak – tette hozzá.

– Választáskor 4885 lakosunk volt, ami mára 4980 főre emelkedett – ismertette a pontos számokat.

Arról is beszámolt, hogy a gyermekszületések száma nemigen emelkedik, amit meghalad a halálozások mértéke, ezért a lélekszám növekedés érdekében fontos minél vonzóbbá tenni a települést. A beköltözők többnyire idős magyar emberek az ország különböző pontjáról. Egy részükre jellemző, hogy a régi nyaralóját választja lakhelyül a nyugdíjas éveire. A Covid alatt elterjedt homeoffice-nak köszönhetően érkeznek fiatalok, sőt családos fiatalok is a városba.

A lakosság 36 százaléka hatvanöt év feletti   

Magas, 40 százalék a 60 évesnél idősebbek aránya, sőt, ha a nyugdíjaskorúakat, a 65 év felettieket nézzük, akkor ők a lakosság több mint 36 százalékát adják.  Ezért a városvezetés egyik fontos célja az idősek életminőségének javítása és az egészségben eltöltött évek számának növelése – hangsúlyozta a polgármester.

Mint arról beszámolt, létrehoztak egy egészségfejlesztő irodát, amelyben három ember dolgozik szűrések szervezésével, egészségügyi edukációval és időseknek való, mozgással járó programok – például örömtánc, séták, túrák – szervezésével.

„Ennek eredménye 10-20 év múlva mutatkozik meg kézzelfoghatóan” – jegyezte meg dr. Felházi Miklós, aki amúgy gyógyszerész. Elmondása szerint jó kapcsolatokkal rendelkezik az egészségügyben, és missziója az egészség-kultúra emelése minden téren.

A városvezető tervei közt szerepel egy mentőállomás kialakítása, éjszakai ügyelet biztosítása és idősotthon építése.

A fiatalok megtartása

A balatoni ingatlanárak köztudottan magasak, amiket Balatonlellén az is növel, hogy a belterület megtelt, már csak néhány üres építési telek akad, az is a fiatal pályakezdők számára megfizethetetlen „horror-áron”.

A fiatalok megtartásáért egész éves munkalehetőségek megteremtésével tud küzdeni a kisváros, ami amúgy a legnagyobb kihívásnak számít az üdülőrégióban. Emellett a tanulást is segítjük ösztöndíj programokkal

– mondta a polgármester. Hozzátette, a fiatalok megtartásában fontos a közszolgáltatások minősége, elérhetősége is, amiben jól áll a város.

A turizmus nem cél, hanem eszköz

Én várost akarok építeni, nem turizmust, de a kettő nem megy egymás nélkül

– fogalmazott dr. Felházi Miklós. Mint kifejtette, a turizmus, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítják a városban a legtöbb munkahelyet. Mivel egyévszakos turizmussal egyre nehezebb várost fenntartani, ezért Balatonlelle számtalan őszi, tavaszi, téli programot kínál. Példaként említette, hogy a kishegyi gasztro-rendezvények egyre népszerűbbek, van amelyiken 6-8 ezer ember is részt vesz.

Szeretnénk újrakezdeni a téli jégpályanyitást, ami mellett nagy attrakciónak számít a karácsonyi vásár a megújult rendezvényterünkön. Most azon fáradozunk, hogy az Őszvarázs programsorozatunkra a térségből minél több embert idecsábítsunk. A kerékpáros turizmus kiszolgálása is kiemelt feladata lesz a turisztikával foglalkozóknak

– összegezte a terveket és teendőket ezen a téren.

Véleménye szerint a helyi vállalkozók rengeteget tesznek azért, hogy Balatonlelle ne csak nyáron legyen élettel teli.

Zseniálisak a lellei vállalkozók. A helyi éttermek nem zárnak be nyár végén, ennek köszönhetően télen több étterem működik Balatonlellén, mint a déli part többi településén összesen – fogalmazott.

Meglátása szerint nagyot lendítene a város turizmusán egy wellness-szálloda is, fürdési lehetőséggel, ennek megvalósítására azonban csak nagybefektetők bevonásával lehet esély. Bár klasszikus szállodája nincs a településnek, a magánszálláshelyek és a panziók jelentős forgalmat bonyolítanak.

Szolgálati- és fecskelakások nagyon kellenek

Az egyik legfontosabb dolognak nevezte a polgármester szolgálati- és fecskelakások építését.

Csak találgatni tudok, miért nem élt a város a Balaton Fejlesztési Tanács szolgálati lakásokra kiírt pályázati lehetőségével. Ha újra lenne, biztos, hogy indulnánk, és csak remélni tudom, hogy lesz még ilyen lehetőség – mondta.

Megjegyezte, óriási szerep van a szolgálati lakásoknak szakemberek biztosításában, a fecskelakásoknak pedig a fiatalok megtartásában, idevonzásban. Elmondása szerint az önkormányzat most vállalkozók bevonásával szeretne előre lépni ezen a téren.

Kitért arra is, hogy amúgy rendelkezik a város 15 régi építésű szociális bérlakással és szolgálati lakással, azonban ezek már lakottak – önkormányzati hivatali dolgozók, orvos, a helyi művelődési ház dolgozói élnek bennük -, erősen felújításra, modernizálásra szorulnak, és jóval többre lenne igény.

Fejlesztések és vágyak

Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése Balatonlellén a 800 millió forintos uniós forrás segítségével megvalósult rendezvénytér átalakítása volt, ami növelte a város vonzerejét. Ezen projekt keretein belül megújult számos parkoló, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer. A rendezvénytér a déli part egyik legszebb közösségi terévé vált – a polgármester szerint.

Dr. Felházi Miklós a jövő legsürgetőbb helyi beruházásának egy új, modern konyha megépítését nevezte.  Mint magyarázta, Balatonlelle több környező kistelepüléssel együttműködve számos ellátási feladatot társulásban végez, amelyeknek a város a gesztora. A jelenlegi, általános iskola területén elhelyezkedő műemlék épületben található konyha azonban már elavult, és a kapacitása sem elegendő.

Manapság 650 adag étel készül naponta a helyi iskolának, óvodának, rászorulóknak, aminél jóval több lenne a kistérségi igény, de azokat nem tudjuk kielégíteni – mutatott rá.

A tervek elkészültek az új konyhához, a helyszín is adott lenne, már “csak” pénz kellene hozzá.

A második legfontosabb dolognak az energiaárak kompenzálását, vagyis a megújuló energiákra történő átállást nevezte a polgármester. Jelenleg csak az óvodán van napelem, aminél sokkal többre lenne szükség. Amint lesznek ilyen pályázati lehetőségek, nagyon szeretne élni vele a település, sőt, még önerős beruházásban is gondolkoznak. „Kínálkozott a közelmúltban olyan pályázati lehetőség amit energiaoptimalizációs célokra lehetett volna felhasználni, de nálunk még nincs mit optimalizálni” – jegyezte meg dr. Felházi Miklós. A harmadik legfontosabb cél szerinte egy idősotthon mielőbbi megépítése lenne. „Ezen gőzerővel dolgozunk” – fogalmazott.

Megfékezték a buliturizmust

A nyár eleji híradások szerint a siófoki buliturizmus a szigorodó helyi rendeletek miatt elkezdett áttolódni Balatonlellére. Erről a polgármester úgy nyilatkozott:

Konzultáltunk a jelenségről a siófoki polgármesterrel, majd új rendeletekkel mi is megállítottuk azt a fajta buliturizmust, amelyik éjjel 11 óra után átment randalírozásba. Nyár elején még sok gondunk volt ebből, de aztán konszolidálódott a helyzet.

A városvezetés szerint a szigorításra azért volt szükség, mert a késő esti, hangos szórakozás nem illeszkedik ahhoz a turisztikai arculathoz, amelyet Balatonlelle régóta épít, és hosszú távon is építeni szeretne.

Meg kellett lépnünk, mert az effajta buliturizmus nem igazán szolgálja azt a célunkat, hogy Balatonlelle a gyermekes családok paradicsoma legyen. Nyaranta itt a strandok és megannyi program mellett kertmozi, Richter cirkusz és az ország legnagyobb vidámparkja is várja a vendégeket – sorolta a polgármester.