Egyensúly Intézet: a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisebb települések mezőnye egyre inkább szétszakad

Erősen eltérő ütemben fejlődtek a magyarországi települések 2014 óta, miközben a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések esetében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek – derül ki az Egyensúly Intézet által készített 2026-os Településindex felmérés csütörtökön kiadott összefoglalójából.

Az Egyensúly Intézet tanulmánya arra is rávilágít, hogy a fejlődés egyik legbiztosabb előrejelzője a helyben lévő diplomások aránya, a második legfontosabb tényező pedig a Budapesthez való közelség. Az intézet következtetése szerint ezért a diplomás lakosság helyben tartása és odavonzása az egyik legkézzelfoghatóbb eszköz lehet a települések hosszú távú fejlődésének támogatására.

Az intézet kutatásában a budapesti kerületek között az V. kerület (Belváros-Lipótváros) végzett az első helyen, és egyben ez volt a legdinamikusabban fejlődő kerület is 2014 óta; a Belvárost a fejlettségi rangsorban a VI. és az I. kerület követi. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár őrzi első helyét Veszprém és Eger előtt.
A fejlődési dinamika legszembetűnőbb eredménye Miskolc előretörése: a város 2014 óta 18,3 indexponttal javított, ezzel Pécset és Debrecent is megelőzve a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely lett. Miskolc négy helyet javítva így jelenleg a tizedik a fejlettségi rangsorban.

A 15 ezer lakosúnál nagyobb városok között Százhalombatta, Budaörs és Paks alkotja a dobogót, míg a fejlődés ütemében Biatorbágy bizonyult a kategória rekorderének, amely 2014 óta a 37. helyről az ötödikre lépett előre. Az 5000-15 000 fős települések között Balatonfüred nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő is. Az 5000 fő alatti kistelepülések élére Felcsút került, Hévíz és Tihany előtt, és ugyancsak Felcsút vezeti a fejlődési dinamika rangsorát, 2014 óta 58 helyet javított, és került a rangsor élére egy bő évtized alatt – derül ki az összefoglalóból.
A legelmaradottabb 15 kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található.

Az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el lefelé a lejtőn, a visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja és nem a perifériák további gyengülését – emelte ki az elemzés és hozzátette: a szolidaritási hozzájárulás több településnek is a relatív visszaesését váltotta ki: Budaörs ezért vesztette el korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza.

Az Egyensúly Intézet 2024-ben létrehozott Településindexe 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és állítja sorrendbe, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján