Vörösberényi Mandulás: komoly vita alakult ki Balatonalmádiban (vehir.hu)

Egy több mint három évtizedes közlekedési elképzelés miatt alakult ki komoly vita Balatonalmádiban. A Vörösberényben fekvő Manduláson átvezető út nyomvonala ma is szerepel a településrendezési elképzelések között, miközben civilek, szülők és pedagógusok azt kérik, hogy a város inkább zöldterületként őrizze meg a környéket. 

A Mandulás ma első pillantásra nem úgy néz ki, mint egy fejlesztési terület. Gyerekek járnak át rajta az iskola után, ott a pumpapálya, a focipálya, a játszótér, a Séd-patak, néhány kisebb üzlet és egy fás, ligetes rész. Aki azonban nem a helyszínt, hanem Balatonalmádi településrendezési dokumentumait nézi, egészen más képet lát – írja a vehir.hu.

A Veszprémi út és a 71-es főút közötti új közúti kapcsolat gondolata ugyanis régi. Annyira, hogy a város korábbi Integrált Településfejlesztési Stratégiájában már külön projektként szerepelt „A Veszprémi út kiváltása”. A dokumentum a beruházást Vörösberény egyik fejlesztéseként kezelte, és egy új közúti kapcsolat létrehozását irányozta elő.

Molnár-Sipos Csilla, az Almádi Civil Kerekasztal tagja, a Mandulásért Civil Mozgalom egyik elindítója szerint az út szabályozási vonala már 1992-ben bekerült a városi tervekbe. Ezt az évszámot az általunk átnézett nyilvános dokumentumokból önállóan nem tudtuk visszaigazolni, az viszont biztos, hogy az elképzelés jóval a mostani városvezetés előtt megjelent Balatonalmádi fejlesztési dokumentumaiban.

A terv régi, a környezet viszont teljesen megváltozott. Molnár-Sipos Csilla szerint éppen ez az egyik alapvető probléma.

Amikor az út ötlete megszületett, a mai Mandulás környezete még egészen más volt. Elmondása szerint a Vörösberényi Általános Iskola első üteme 1997-ben, a következő 2001-ben készült el, később pedig focipálya, pumpapálya és más közösségi funkciók jelentek meg a területen.

Lehetséges, hogy 1992-ben ez egy jó tervnek számított. De akkor még nem volt itt iskola, nem volt focipálya, nem volt pumpapálya, és a környezetvédelemről is egészen másként gondolkodtunk – fogalmazott.

A civil mozgalom egyik legfontosabb érve ezért nem az, hogy egy már elhatározott útépítést akarnak megakadályozni. Éppen ellenkezőleg: azt szeretnék elérni, hogy még azelőtt kerüljön ki az út szabályozási vonala az új Településtervből, mielőtt abból egyszer tényleges beruházás lehetne.
Molnár-Sipos ezt külön is hangsúlyozta:  nem az útépítés ellen gyűjtöttek aláírást, hiszen nem tudnak arról, hogy útépítés lenne folyamatban. Azt szeretnék, hogy maga az útszabályozás kerüljön ki a tervből, és gondolják újra ennek a területnek a jövőjét. Ez fontos különbség.
2022-ben újra bekerült a város hosszú távú stratégiájába.

A történet egyik legfontosabb dokumentuma a 2022-es Almádi30 hosszú távú fejlesztési stratégia. A képviselő-testület által megismert és elfogadott stratégiai összefoglalásban Vörösberény központjánál konkrétan megjelenik a közúti kapcsolat. A dokumentum szerint a Veszprém felől érkező forgalmat egy körforgalmi csomópont segítségével vezetnék ki a 71-es főútra „a patak mellett kialakított nyomvonalon”. Az út mellett üzletek, lakóingatlanok és irodák létesítését is támogathatónak tartották.

Vagyis Bercsényi László polgármester azon állítása, hogy az elképzelés nem a jelenlegi városvezetés találmánya, dokumentumokkal alátámasztható. A polgármester júniusban az Új Almádi Újságnak arról beszélt, hogy a terv Kerényi László polgármestersége óta szerepel a városi elképzelések között, és szerinte azt korábbi testületek is támogatták. Azt ugyanakkor ő maga is hangsúlyozta, hogy egy lehetőség vizsgálata még nem jelent végleges döntést.

A korábbi fejlesztési koncepció elfogadása ugyanis nem ugyanaz, mint egy konkrét út megépítéséről szóló beruházási döntés. A portál által áttekintett nyilvános anyagok között nem találni  olyan határozatot, amely kimondaná, hogy a Manduláson keresztül most ténylegesen meg kell építeni az utat, és amely ehhez költségkeretet, kivitelezési határidőt vagy végleges műszaki nyomvonalat rendelne.

Balatonalmádi 2024-es Környezetvédelmi Programja külön rögzíti, hogy Vörösberényben kevés a zöldterület, és az önkormányzati tulajdonú zöldterületek között név szerint szerepelteti a Mandulást, a Vörösberényi Általános Iskola mellett. A program céljai között ott van a közhasználatú zöldterületek értékének növelése, a természeti értékek megóvása és a fenntartható fejlődés is.

Ez önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a tervezett közlekedési kapcsolat szakmailag vagy jogilag ne valósulhatna meg, de felvet egy jogos kérdést: ha a város maga is kevésnek tartja Vörösberény zöldterületeit, akkor milyen áron érdemes egy már meglévő, intenzíven használt zöldfelületet közlekedési és fejlesztési célra átalakítani? Molnár-Sipos Csilla szerint éppen ezért nem egyszerűen egy útról van szó.

A Séd menti területet ma is használják gyerekek, kutyasétáltatók és családok. Mint mondta, a környéken rókát és őzet is láttak már, a patak pedig természetes kapcsolatot jelent a Malomvölgy és a Balaton irányába. A civil mozgalom a Sédet fontos ökológiai folyosóként kezeli.
Ennek pontos jogi besorolását ugyanakkor a nyilvánosan elérhető anyagokból nem tudtuk olyan egyértelműséggel igazolni, hogy az egész Mandulást hivatalosan ökológiai folyosónak nevezhetnénk. A természetvédelmi jelentőség ezért jelenleg inkább szakmai vizsgálatot igénylő kérdés, mint lezárt tény.

Hol vannak a hatástanulmányok?

Ez volt interjú egyik legérdekesebb pontja. Molnár-Sipos Csilla szerint azért is problémás a régi szabályozás automatikus továbbvitele, mert a terület az elmúlt három évtizedben teljesen megváltozott. A civilek állítása szerint nem ismernek olyan aktuális vizsgálatot, amely megmutatná, milyen forgalmat generálna az új kapcsolat, hogyan változna az iskola környékének zaj- és levegőterhelése, mi történne a Séd környezetével, vagy hogy van-e a jelenlegi közúti hálózaton olyan alternatíva, amellyel ugyanaz a közlekedési cél kisebb beavatkozással elérhető.

Fontos hozzátenni: abból, hogy a civilek nem találkoztak ilyen dokumentummal, nem következik automatikusan, hogy ilyen vizsgálat nem létezik. A nyilvánosan hozzáférhető anyagok között azonban nem találni olyan részletes, aktuális környezeti vagy közlekedési hatástanulmányt, amely a Manduláson keresztülvezető mai nyomvonal következményeit számszerűen vizsgálná. Ez az egyik kérdés, amelyre az új Településterv elfogadása előtt érdemes lenne egyértelmű választ kapni.

A régi dokumentumokban az új út egyik alapvető célja a Veszprémi út tehermentesítése volt. Molnár-Sipos szerint azonban a környék közúthálózata azóta jelentősen átalakult, és már önmagában azt is újra kellene vizsgálni, hogy a több mint harmincéves közlekedési probléma ma ugyanúgy létezik-e.

Úgy látja, hogy a nehéz teherforgalom jelentős része már más útvonalakat használ, ráadásul a Balatonalmádiban és Vörösberényben működő forgalomvonzó létesítmények – óvoda, bölcsőde, egészségház, gyógyszertár, piac – olyan helyi célpontok, amelyekhez a forgalom eleve ide érkezik, így ezt a célforgalmat egy új átkötőút nem tudná kiváltani. A nyári szezonban pedig a Wesselényi strandra érkező, az adott szakaszon haladó átmenő forgalmat sem lehet egy hosszabb útvonalra terelni, különösen nem a szezonban már eleve túlterhelt 71-es főútra.

A mozgalom ezért alternatívaként a meglévő Thököly út fejlesztését is felveti. A petícióban többek között járdát, csapadékvíz-elvezetést és a csomópontok korszerűsítését javasolják, miközben azt kérik, hogy a Mandulás hosszú távon zöldterületi besorolást kapjon.

Molnár-Sipos Csilla elmondása szerint a mozgalom végül 1122 aláírást adott át az önkormányzatnak. Az online petíció tartalma egyértelmű: azt kérik, hogy a Manduláson átvezető út szabályozása kerüljön ki a Településtervből, és a terület kapjon hosszú távú zöldterületi védelmet.
Molnár-Sipos Csilla szerint a júliusi lakossági fórumon nem csak a civil mozgalom emelt kifogást. Állítása szerint a Vörösberényi Általános Iskola szülői munkaközössége és a nevelőtestület is jelezte fenntartásait.

A polgármester szerint félreértelmezik a tervet

Bercsényi László egészen másként látja a konfliktust. A polgármester júniusi interjújában azt mondta, hogy a civilek egy átfogó vörösberényi fejlesztési koncepció egyetlen részletét emelték ki, és szerinte a vita során olyan kép alakult ki, mintha már eldöntött útépítésről lenne szó. Ezt határozottan visszautasította. Bercsényi szerint a fejlesztés forgalomcsillapítást hozhatna Vörösberény számára, közben pedig új, városgazdasági szempontból fontos területeket nyithatna meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a folyamat még az elején tart, és a teljes koncepció megismerése után lehet érdemben véleményt formálni róla.

A polgármester azt is állította, hogy a korábbi terv célja nem a zöldterület csökkentése volt, hanem a Magtár és a Kolostor közötti környezet rendezése, új gyalogos és közösségi tér kialakításával. Szerinte az Almádi30 elképzelései 2021–2022-ben széles társadalmi támogatottsággal rendelkeztek. A civilek ezt az érvelést is vitatják. Szerintük a Magtár környéke már jelenleg is közösségi térként működik, amit többek között az Almádiak Napja rendezvényei is megmutattak.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a Magtár és a Kolostor között jelenleg is biztosított a gyalogos átjárás: a két helyszín a meglévő zebrán keresztül összekapcsolható akkor is, ha egy rendezvény egyszerre használná mindkettőt. Álláspontjuk szerint ezért önmagában a két terület közösségi összekapcsolása nem indokolja egy új közúti kapcsolat kialakítását.

Az Almádi30 korabeli anyagaiból az valóban látszik, hogy a kezdeményezést nyilvánosan ismertették, és lakossági véleményeket is vártak. Azt azonban az általunk talált dokumentumokból nem lehet számszerűen megállapítani, hogy konkrétan a Mandulás melletti útnyomvonal mekkora lakossági támogatottságot kapott. A korabeli anyagok maguk is hangsúlyozták, hogy az akkori rajzok még koncepcionális vázlatok voltak, nem kész beruházási tervek.

Az ügy azért különösen aktuális, mert Balatonalmádi új Településtervének véleményezése jelenleg zajlik. Az önkormányzat június 19. és július 24. között nyilvánosan bemutatta a tervlapokat, július 2-án civil és vállalkozói fórumot, július 7-én pedig lakossági fórumot tartott. A város saját tájékoztatása szerint ezek a fórumok nem döntéshozó alkalmak: a Településterv végleges elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Ez azt jelenti, hogy a Mandulás sorsa ebben az értelemben még nincs lezárva.

Az önkormányzat a Településterv készítése során 107 egyedi módosítási kérelmet is vizsgált, amelyekről külön rendkívüli ülésen tervezett dönteni. A Mandulás ügye ettől külön kezelendő: a nyilvános tájékoztatóból nem derül ki, hogy maga az útszabályozás ezek között a 107 kérelem között szerepelne. Molnár-Sipos Csilla szerint akár már az első szeptemberi testületi ülésen is sor kerülhet a Településterv tárgyalására, de erre egyelőre nincs általunk ellenőrzött hivatalos időpont.

A Mandulásért Civil Mozgalom elsődleges célja egyértelmű: az út szabályozási vonalának törlése és a terület zöldként való megőrzése. Molnár-Sipos Csilla ugyanakkor azt mondta, számukra kompromisszumos megoldás is elképzelhető. Fontos része az álláspontjuknak, hogy nem kizárólag a jelenlegi elképzelés elutasításával fordultak az önkormányzathoz. A Településterv felülvizsgálatához alternatív javaslatokat is benyújtottak, és ebben nem egyedül vettek részt: több civil szervezet is élt javaslatokkal.

A következő lépést ezért nem pusztán újabb lakossági fórumokban vagy egymás mellett elhangzó álláspontokban látják. Azt szeretnék, ha a civilek, a város, valamint a Településterven ténylegesen dolgozó szakemberek – köztük településtervezők és közlekedésmérnökök – egy asztalhoz ülnének, és szakmai alapon lehetne összevetni a jelenlegi elképzelést az alternatív megoldásokkal.

Nem azt várják feltétlenül, hogy a város egyik napról a másikra minden korábbi fejlesztési elképzelést töröljön. Szerintük az is előrelépés lenne, ha az önkormányzat egyelőre nem hozna visszafordíthatatlan döntést, hanem közösségi tervezést indítana, alternatív nyomvonalakat vizsgálna, és elkészítené azokat a közlekedési, környezeti és zajterhelési vizsgálatokat, amelyek alapján már ténylegesen össze lehetne hasonlítani az egyes lehetőségeket. A terület jövőjére tanösvényt, gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat, közösségi teret, vízmegtartó megoldásokat és természetközeli fejlesztéseket is elképzelhetőnek tartanak.

Bercsényi László szerint nincs végleges döntés. A Mandulásért Civil Mozgalom szerint nincs folyamatban útépítés. Ez elsőre furcsának tűnhet egy ennyire éles vita után, de valójában pontosan ettől fontos most az ügy. Nem egy épülő útról zajlik a konfliktus, hanem arról, hogy egy több évtizede örökölt szabályozási és fejlesztési elképzelést változatlanul továbbvigyen-e Balatonalmádi, vagy a város az elmúlt harminc év változásai alapján újragondolja azt. A régi dokumentumok alapján az út ötlete valóban nem új. A civilek viszont abban is joggal hivatkozhatnak megváltozott körülményekre, hogy a mai Mandulás egészen más szerepet tölt be, mint amikor a közlekedési kapcsolat gondolata először megjelent.

Most már ráadásul nem csak két egymással szemben álló álláspont van az asztalon. A civilek alternatív javaslatokat is benyújtottak, miközben a város előtt ott van egy évtizedek óta továbbörökített közlekedési elképzelés. A kérdés így egyre kevésbé az, hogy ki tud hangosabban érvelni a saját változata mellett, és egyre inkább az, hogy a különböző lehetőségeket összevetik-e valaha ugyanazon szakmai szempontok alapján.