Balatonkutató: Kati, Bori és Böske – szemrevaló bűnözők a múltban (veol.hu)
Akadnak olyan nők, akik somogyi betyárokhoz csapódtak, segítőik, szerelmeik lettek, de egyes szájhagyomány útján terjedő mendemondák szerint női betyárok is éltek Somogyban. Az egyik ilyen Szabó Vilma volt, aki az Alföldről érkezett a vármegyébe. A róla szóló ballada szerint a betyárokkal folytatott szerelmi viszonyai miatt háromszor lett állapotos, de magzatait megölte, ezért örökké bűnhődött tetteiért, és valószínűleg börtönben érte a halál.
A női Kinizsi Pálnak nevezték a Séta Pista bandájához tartozó Dombi Borit, aki nagy ereje miatt érdemelte ki ezt a nevet. Akár 100-120 kilót is elbírt, fegyveres rablásokban vett részt. Móricz Böske neve is megjelenik a betyártörténetekben, hiszen a szép lányt látogatta Bábonyban Patkó Pista, a híres somogyi betyár. Különleges női alak volt Füttyös Kati, aki nevét állandó fütyülgetéséről kapta. Férfiruhát hordott, szájában pipa lógott, inkább férfinak tűnt, mint nőnek, Patkó Jancsival és Séta Pistával közösen raboltak.
Az egyik leghíresebb somogyi betyárnőt Bödő Böskének hívták, aki szintén Séta Pista bandájához tartozott. Külsőre Füttyös Kati ellentéte volt: nőies ruhákat hordott, rövid szoknyában járt, szerelmével, Máté Jóskával járt együtt rabolni. A legenda szerint Bödő Böske, aki az 1840-es években született, az 1880-as években pandúrkézre került. Kulcsár Treszka neve is többször előjött a 19. század végi pásztorelbeszélésekben. Őt végül Somogyvámosnál fogták el és ítélték halálra.
Kántás Böske története megrázó
Talán a legmegrázóbb történet Kántás Böskéé, aki a történeti források szerint egy női betyárvezér volt Somogyban. Rádpuszta környékén, a 18. század végén akkora kárt okozott bandájával, hogy elfogását követően súlyos bilincseket és béklyót kapott. Azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy megszökjön, amiben barátai működtek közre. Így jutott el Balatonlelléig, ahol 1795. július 9-én újból pandúrkézre került. A korabeli bírósági feljegyzések szerint így hangzott vallomása:
„A lakat pedig, ami láncra vetetett, magamé lévén, s tudtam nem rég föl nyitottam, igy a béklyóval szöktem el és azon éjszakán Lellére, az erdőben, nappal rejtözködtem, éjjel mentem. A Lellejiek által fogattattam meg. (…) Késő éjszaka szöktem el Rádról béklyóban, fől Szemes felé menvén a béresek, kik is a béklyónak zörgését meghallották, ki vagy? A melyre magamat jelentvén és kérvén, hogy béklyótól szabadítsanak el. Úgy vágták le a lábamról, s az után a Balaton mellett jöttem Lellére.”
Elfogását követően nem sokkal büntetésképp lefejezték.
A somogyi betyárok és betyárnők nagy kutatója Gönczi Ferenc néprajztudós volt, akinek 681 fős összeállított névsorában 23 női név is szerepelt. A női betyárok alakjai, ahogy férfi társaiké, később feltűntek a pásztorok fafaragványain, képein, motívumain.