A penész ölelésében haldoklik ez a régi balatoni üdülő (veol.hu)

Az épületben még ott vannak a régi nyarak nyomai: a csíkos huzatú ágyak, a narancssárga és kék műanyag székek, szemünk előtt látjuk a Balatonra igyekvő tarka ruhás vendégeket. A retró érzés mellé közben potyog a vakolat a padlóra és lassan kúszik fel az idő hátán a penész és a salétrom is. Van valami különösen fájdalmas abban, amikor egy egykori balatoni üdülő nem egyszerűen bezár, hanem lassan eltűnik a saját falai között- írja a veol.hu.

Miután végleg bezárta kapuit, a vendégek egy idő után már soha többé nem tértek vissza ide. A természet átvette a házirendet, a sötét foltok sebként tátonganak az egykor tiszta falakon. A recepciós csengő helyett a felpúposodott parketta ad már csak hangokat ebben a balatoni üdülőben, ahol a pókhálók úgy lógnak a régi függönyök mellett, mintha ezer éve adnának otthont nyolclábú lakóiknak.

Szinte könyörög a megmentésért az elhagyott balatoni üdülő

A szobákban még érződik az a jellegzetes hetvenes-nyolcvanas évekbeli balatoni üdülőhangulat, amelyet sokan gyerekkori nyaralásokból ismernek:

egyszerű bútorok,
közös folyosók,
emeletes ágyak,
olcsó lámpák,

és az a furcsa, semmivel össze nem téveszthető retró kényelem, amely akkoriban elég volt a boldogsághoz. A képek alatt megjelent hozzászólások is erről árulkodnak. Van, aki azt írja, rossz látni, mert gyerekként hasonló üdülőkben nyaralt. Mások azt kérdezik az Elhagyatott helyek Magyarországon bejegyzése alatt, hogy hány családnak, idős embernek vagy rászoruló gyereknek lehetne itt újra helye? Sokan látnak fantáziát a magára hagyott épületben, és kifejtik, mennyi örömöt adna az, ha valaki megmentené az épületet. De többen egyszerűen csak annyit írtak: de nagy kár érte.

Egy korszak vár megmentésre az északi parton

Mert ez az elhagyatott balatoni retró üdülő nemcsak egy pusztuló épület. Inkább egy korszak jelképe, amelyben a magyar tenger még sokaknak nem luxusprogramot, hanem az elérhető nyarat jelentette. Ma már a szobákban nem vendégek csomagolnak ki, hanem a penész terjeszkedik, a hely mégsem tűnik teljesen halottnak. A székek, az ágyak, a folyosói fotelek és a régi rádiók miatt inkább olyan, mintha várna valakire. Egy döntésre, egy tulajdonosra, egy megmentő ötletre, vagy csak arra, hogy valaki végre kimondja: ekkora értéket talán nem lenne szabad hagyni csendben elrohadni – olvasható a veol.hu cikkében, ahol további fotók is találhatók.