Dél-balatoni KISOSZ: jól indult az év, bizonytalan a nyári szezon, égető a szakácshiány

Elég bizonytalan, milyen lesz az idei nyári balatoni szezon – hangzott el a KISOSZ szezonnyitó fórumán, ahol dél-balatoni kis- és középvállalkozók számoltak be helyzetükről, várakozásaikról, és kaptak tájékoztatást hatóságok képviselőitől. Az eseményen Csatári Ernő, a siófoki térség országgyűlési képviselője az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke azt mondta, a hazahozott uniós pénzek nagy része a kis- és középvállalkozókat fogja segíteni hamarosan.

Immár hagyományosan Siófokon tartotta a KISOSZ  (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) somogyi szervezete a balatoni szezonnyitó fórumát június 2.-án, ahol a résztvevők az adóhivatal és kormányhivatal vezető munkatársaitól kaptak tájékoztatást arról, milyen jogszabályok változtak, és milyen ellenőrzésekre lehet számítani a szezonban.

Munkaerőhiány, adóterhek, jó évkezdés

A dél-balatoni kereskedők és vendéglátósok helyzetéről Makkos Péter, a somogyi KISOSZ balatoni körzetének vezetője elmondta, szinte valamennyi dél-balatoni vendéglő, büfé munkaerőhiánnyal küzd. Legégetőbb a szakácshiány. Az OKJ-s képzés megszűnése vezetett oda, hogy több üzlet ki se tudott nyitni a szakemberhiány miatt – fogalmazott.

Mint kifejtette, az évek óta jellemző munkaerőhiányt az is fokozza, hogy a külföldi síparadicsomok hó hiányában már egész éves egészségturisztikai szolgáltatásokat nyújtanak, így nem térnek vissza a külföldön munkát vállaló magyar szakácsok, pincérek nyárra. Másfelől nem túl vonzó az 50 napos balatoni csúcsszezonban az a kampánymunka, ahol nem lehet 8 órásra tervezett munkaidőben dolgozni, és „mindenkinek oda kell tennie magát”.

Beszélt arról is, hogy nagy segítséget jelent majd a beinduló diákmunka, de a szakképzett munkaerőt nem tudja pótolni.

A másik nagy teher a vállalkozók számára a foglalkoztatottak adóterheinek emelkedése, ami jócskán növelte a rezsiköltséget – mutatott rá.

Makkos Péter – más egész évben nyitva tartó balatoni vállalkozókhoz hasonlóan – igen jónak értékelte az idei évkezdést, amelyben a tó befagyása és a hosszú hévégék nyári forgalmat időző vendégseregeket csaltak a Balatonhoz. Dicsérte a kerékpárútfejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy továbbra is fellendülőben van a balatoni bringaturizmus.

A nyárról annyit mondott, „a többség megelégedne a tavalyihoz hasonló szezonnal”.  A szezon alakulása bizonytalan, sok minden befolyásolhatja, az alacsony vízszinttől kezdve a az erős forintig – tette hozzá.

Közlekedési gondok, túlzott adminisztráció

A fórumon szóba kerültek a tömegközlekedés hiányosságai is, ami korlátot jelent az iskolába járásban, vagy a munkavállalásban. A bürokrácia, az adminisztrációs terhek, amiket a hatóságok előírnak – feliratozás, napló vezetés, stb – rengeteg olyan időt, energiát vesz el,  amit a vendégekre kellene fordítani – mondta Pilhofer István, a siófoki Piroska Csárda üzemeltetője.

Néha már elkeserítő a helyzet, hogy a hatóságok csak arra koncentrálnak, ami nekik kell, arra pedig nem, hogy a vállalkozók megéljenek, talpon maradjanak

– fogalmazott. Az adóterhek növekedése miatt az elmúlt években egyre csökkent a vendéglátó vállalkozások profitabilitása – mondta az öt üzleti helyiséget működtető vállalkozó. Beszélt arról is, hogy takarítónőből sincs elég. Külföldiekkel próbálják meg orvosolni a munkaerőhiányt, de egy-egy külföldi munkavállaló engedélyeinek beszerzése és egyéb költsége másfél-kétmillió forint.

Többen sérelmezték, a szakmára nézve diszkriminatívnak nevezték, hogyha egy foglalkoztatott elmulasztja a számlaadást, a vállalkozót büntetik, méghozzá súlyosan, időszakos üzletbezárással.

A jelenlegi helyzetet Pilhofer István úgy jellemezte, a választások miatti bizonytalanság óvatosabbá tette az embereket, ami a költésekben is megmutatkozik. „Reméljük nem tart sokáig” -tette hozzá.

Kertész Rezső, a somogyi szervezet volt társelnöke arra mutatott rá, hogy a kis- és középvállalkozók helyzete miatt évről évre csökken a vállalkozások száma.

Jegyzetelt az országgyűlési képviselő

Csatári Ernő elmondta, a fórumon jegyzetelt, és továbbítani fogja a kéréseket, javaslatokat a kormányzat felé. Mint kifejtette, elsősorban magyar és nem külföldi munkavállalókkal szeretné a kormány megoldani a munkaerőhiányt. Ezt a célt szolgálják majd a hazahozott uniós források, és a bérlakásprogram is. A Balatont különösen sújtja, hogy külföldre mennek munkát vállalni a fiatalok – jegyzete meg.

Beszélt arról is, hogy a hazahozott uniós források elsősorban a kis- és középvállalkozások számára lesznek hamarosan elérhetők. Ismertette a friss bejelentést is, miszerint a kata adózást 2027 januárjától ismét bevezetik, ami sok vállalkozó számára jelent majd könnyebbséget adózásban és adminisztrációban egyaránt. Kitért a súlyos költségvetési hiányra és államadósságra is.