Civilek újult erővel a balatonvilágosi Club Aliga beépítése ellen

A balatonvilágosi volt kormányüdülő, Club Aliga közterületeinek, parti sétányának megőrzéséért, túlzott beépítése ellen évtizedek óta küzdő Aligai Fürdőegyesület (AFE) szeretné elérni – elsőként a helyi önkormányzat szerepvállalásával -, hogy a beépítéseket lehetővé tevő kormányrendeletet helyezzék minél előbb hatályon kívül.

Erről Bukovszki András, az AFE elnöke balatonvilágosi önkormányzati képviselő számolt be a HírBalatonnak. Mint elmondta szeretnék elérni, hogy az önkormányzat maga forduljon kérelemmel az újonnan megválasztott Országgyűlés elnökéhez és miniszterelnökhöz. Ha nem teszi – ez a következő testületi ülésen dől el -, akkor az egyesületük nevében fognak lépni.

Az elmúlt években kempingek és Balaton-parti közterületek váltak zárt lakóparkokká, amiket őrült haszonnal tudtak értékesíteni az építők, miközben kiszorították a népet a Balaton-partról. Ettől szeretnénk Club Aligát megmenteni – fogalmazott a civil egyesület elnöke.

Bukovszki András emlékeztetett arra, egy 2020-as kormányrendelet tette lehetővé, hogy a Balatont védő törvényt és helyi szabályozást felülíró, kiemelt beruházássá nyilvánítsák a volt kormányüdülőn tervezett magánfejlesztéseket. Azóta az AFE ennek a kiemelő kormányrendeletnek a hatályon kívül helyezéséért, és a tervezett beruházások megakadályozásáért rengeteg pert indított, tagdíjakból és egyszerű emberektől gyűjtve támogatást ügyvédekre. Ezek a perek több-kevesebb sikerrel zárultak, de eddig több giga-beruházást és tájrombolást megakadályoztak a 47 hektárnyi területen.

„A kiemelő kormányrendelet miatt az önkormányzat gyakorlatilag elveszítette a lehetőségét arra, hogy beleszóljon a település jövőjét meghatározó döntésekbe. A helyi szabályokat felülírták, így a fejlesztések nem a közösség érdekei szerint alakulnak” – érvel a helyi képviselő a beadványában. Hozzátette, a kiemelt kormányrendelet eredetileg közérdekűnek nevezhető szállodafejlesztésre vonatkozott. Különösen aggasztónak nevezte, hogy ennek a kormányrendeletnek a 2023. évi módosítása már „komlex ingatlanfejlesztést” tesz lehetővé, amelynek köszönhetően már zárt lakóparkok és magáncélú beruházások valósulhatnak meg a Balaton parton.

Ezek a tervek nem a települést szolgálják, hanem egy szűk kör gazdasági érdekeit. Fennáll a veszélye annak, hogy a Balaton-part egy része végleg elveszíti nyitottságát, és egy elzárt, őrzött területté válik, ahová a helyiek sem léphetnek be szabadon. Eközben a rendelet olyan mértékű beépítést is lehetővé tesz, amely idegen a település arculatától, és hosszú távon visszafordíthatatlan változásokat okozhat

– fejtette ki aggodalmait Bukovszki András, aki pontokba szedte, milyen problémákat okoznak és okozhatnak álláspontjuk szerint a Balázs Attila (a Bayer Construct elnök-vezérigazgatója) érdekeltségébe került cég fejlesztési tervei.

Miért jelenthetnek problémát a tervezett fejlesztések? 

1. Magáncélú luxusingatlanokat építhetnek nemzetgazdasági kiemeléssel,
2. A löszfal lejárólépcső sorsa veszélyben van – megszüntethetik,
3. Betondzsungellé változtathatják a helyi védett magaspart oldalát,
4. Tájromboló épületeket, akár lakókomplexumokat létesíthetnek a magaspart tetején,
5. Nagyvárosi méretű épülettel csúfíthatják a falu főutcáját,
6. Földgyalukkal egyengethetik el a magaspart természetes terepalakulatait,
7. Eltüntethetik a helyi védett épületek karakterét,
8. 540 méter hosszú, működő parti sétány használatát tiltja meg a kormányrendelet,
9. A szárazföldként nyilvántartott északi mólón lévő közcélú nagyhajó-kikötő kőágy alapra épített földnyelvét elbontották, a helyén az eddigi közhasználatot nem kell biztosítaniuk,
10. A mólók közötti parti területen közhasználat elől el nem zárt területet nem kell kialakítaniuk, 100%-ban lebetonozhatják,
11. Az íves mólón a közhasználat biztosítására semmilyen jogi garancia nincs,
12. A strand rovására alakítható csak ki a nagyhajó-kikötő kormányrendeletben előírt új helye,
13. A közvetlen vízparti épületeket korlátozás nélkül bővíthetik, jóval magasabbra átépíthetik,
14. A garantáltan közhasználat céljára szolgáló területek a HÉSZ szerintihez képest töredékükre, több, mint 80%-al csökkennek,
15. Lekeríthetik, közhasználat elől elzárhatják a közpark, a strand, a szabadidőközpont telkeit a 30 méteres parti közhasználatú sáv kivételével,
16. A kilátás és látványvédelem elemeit, átlátási sávokat nem kell figyelembe venniük sem a vízpart, sem a szakadó part irányába,
17. Közútként, közterületként egyetlen telket sem kell kialakítaniuk, sőt, ezt kifejezetten megtiltja a kormányrendelet,
18. A telkeken belül bárhová építhetnek, a teljes telek építési hely,
19. A faállományt nem kell geodéziailag felmérniük,
20. Kertészeti tervet nem kell készíteniük,
21. A lapostetőket nem kell zöldtetőkén kialakítaniuk,
22. Településképi eljárást nem kell lefolytatni.