Szuper El Niño közeleg: ilyen lehet a tél Somogyban és a Balatonnál a meteorológus szerint

Hatalmas területen alakítja át a légköri folyamatokat az a jelenség, amelyről az utóbbi napokban egyre több riasztó előrejelzés jelent meg. Az El Niño azonban több ezer kilométerre zajlik Somogytól. Dr. Somfalvi-Tóth Katalin Ct, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének egyetemi docensét kérdeztük arról, mit érezhetünk meg belőle Kaposváron, a Balatonnál és Somogy más részein – írja a sonline.hu.

Az El Niño most azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a Csendes-óceán trópusi térségében rendkívüli felmelegedést figyelnek meg. Mint korábban megírtuk, a jelenség már most rekordközeli, illetve egyes mérési módszerek szerint rekordot döntő értékeket produkál, miközben jellemzően az év vége felé éri el a csúcspontját.

Somogyból nézve azonban a legfontosabb kérdés ennél sokkal egyszerűbb: ha ekkora dolog történik a bolygó másik oldalán, abból mi mit fogunk érezni?

El Niño Somogyban: megérezzük egyáltalán?

Somfalvi-Tóth Katalin szerint mindenekelőtt azt kell látni, hogy az El Niño központja földrajzilag rendkívül messze található Magyarországtól.
– Az El Niño földrajzilag nagyon távoli vidéken zajlik. A központja Dél-Amerika partjainál, Peru és Chile térségében található, és a jelenség hatása a Csendes-óceán hatalmas térségére kiterjed – magyarázta a meteorológus.
Az El Niño lényege leegyszerűsítve az, hogy a Csendes-óceán egyenlítői térségének felszíni vize a megszokottnál melegebbé válik. Ebben kulcsszerepet játszik a passzátszelek gyengülése. Normál esetben ezek a szelek nyugat felé mozgatják a felszíni víztömeget, és Dél-Amerika partjainál lehetővé teszik a hidegebb mélyvíz felszínre jutását. Ha azonban a passzátszél jelentősen gyengül, ez a rendszer megváltozik.

Mivel gyengül a passzát és emelkedik a tenger felszíni hőmérséklete, teljesen átalakul a cirkuláció, vagyis a légkörzés. Ez az úgynevezett Walker-cirkulációt is átrendezi, és komoly időjárási következményeket okozhat.

Nem Somogy kapja az El Niño legnagyobb pofonját

A meteorológus szerint a közvetlen hatások elsősorban a Csendes-óceán térségéhez közelebb fekvő területeken jelentkeznek. Dél-Amerika és Ausztrália időjárása különösen érzékeny az ENSO változásaira, de a statisztikai adatok alapján Észak-Amerika és Afrika bizonyos térségeiben is jól kimutathatók a következmények. Európa azonban más helyzetben van.

– Európára azt mutatják a statisztikák, hogy kevésbé van közvetlen hatással. Tehát nálunk nem feltétlenül okoz szélsőséges időjárást – mondta a szakértő.

Ez Somogy szempontjából különösen fontos. Vagyis attól, hogy a közösségi médiában egymást érik a „szuper El Niñóról” szóló hírek, nem következik automatikusan, hogy Kaposváron vagy a Balaton déli partján rendkívüli tél következik.

Enyhébb és csapadékosabb lehet a tél?

Somfalvi-Tóth Katalin egy friss hazai kutatásra is felhívta a figyelmet. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, milyen kapcsolat mutatható ki az El Niño és a magyarországi időjárás között. Az 1971 és 2024 közötti adatok alapján arra jutottak, hogy az összefüggés összességében gyenge, vagyis az El Niñóból önmagában nem lehet megmondani, milyen idő lesz Magyarországon. A mostanihoz hasonló, La Niñából El Niñóba történő átmenetek esetében ugyanakkor valamivel nagyobb valószínűséget találtak arra, hogy a következő tél az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb legyen.

Ez Somogyban sem azt jelenti, hogy búcsút mondhatunk a hónak. Egy enyhébb télen is érkezhetnek erős hidegbetörések, fagyos periódusok és havazások. A szezonális előrejelzés ugyanis hónapok átlagáról szól: nem azt mutatja meg, hogy egy adott januári reggelen mínusz 8 fok vagy plusz 5 fok lesz Kaposváron.
Miért éppen El Niño a neve?

A jelenség nevének különös története van, amely szintén az év végéhez kapcsolódik. – Azért hívják El Niñónak, mert spanyolul kisfiút jelent, és a kis Jézusra utal. Karácsony környékén szokott tetőzni ez az egész – magyarázta a meteorológus. Az elnevezés dél-amerikai halászoktól származik, akik a karácsonyi időszak környékén figyelték meg a part menti tengervíz szokatlan felmelegedését. Ez azért is érdekes most, mert az idei jelenségnek még nincs feltétlenül vége: az El Niño jellemzően az év vége környékén éri el erejének maximumát.

A pénztárcánkon hamarabb megérezhetjük, mint az időjáráson

Somfalvi-Tóth Katalin beszélgetésünk végén megjegyezte, hogy lehetséges, hogy Somogyban nem egy rendkívüli havazás vagy szokatlan időjárási esemény lesz az El Niño leginkább érzékelhető következménye, hanem a gazdaság.

– Ha nem is közvetlenül a légkörön és az időjáráson keresztül fogjuk megérezni, lehet, hogy gazdasági vonalon igen – mondta a szakértő. Ha például Dél- vagy Észak-Amerika mezőgazdasági térségeiben az El Niño miatt komoly aszályok, áradások vagy terméskiesések következnek be, azok hatása a világpiacon is megjelenhet. A globális élelmiszer- és nyersanyagpiacokon keresztül pedig egy több ezer kilométerrel távolabbi időjárási esemény végül Magyarországra és Somogyba is elérhet. Vagyis az El Niño furcsa módon akár úgy is bekopoghat hozzánk, hogy közben odakint semmi rendkívülit nem látunk.

Szuper El Niño jön, de Somogyban nem kell apokalipszisre készülni

A „szuper El Niño” kifejezés egyre gyakrabban bukkan fel, ám fontos tudni, hogy ez nem hivatalos meteorológiai kategória. Általában a különösen erős El Niño-eseményekre használják. A mostani jelenség ereje miatt mindenesetre világszerte kiemelt figyelmet kap a következő néhány hónap. Somogyban azonban egyelőre nem egy rendkívüli, szélsőséges tél a biztos forgatókönyv. A szakértő szerint az El Niño közvetlen európai hatása jóval gyengébb, mint a Csendes-óceánhoz közelebb fekvő térségekben.

A jelenlegi modellek alapján az átlagosnál enyhébb, esetleg valamivel csapadékosabb tél esélyével lehet számolni Magyarországon, de ebből még nem lehet megmondani, mennyi hó hullik Kaposváron, befagy-e a Balaton, vagy lesznek-e kemény januári fagyok – olvasható a portálon.