XXX. Országos Főépítészi Konferencia összefoglalója

Rekordszámú érdeklődés mellett rendezték meg szeptember 16–18. között a XXX. Országos Főépítészi Konferenciát a Balatonnál. A jubileumi eseménynek ezúttal nem egyetlen település, hanem a Balaton régió adott otthont: Balatonfüreden, Salföldön és Badacsonytomajban állami, vármegyei, térségi és települési főépítészek, valamint az építészet, a településtervezés, az urbanisztika és a tájépítészet képviselői tanácskoztak – áll Lengl Zoltán balatoni főépítész összefoglalójában.

A Magyar Főépítészek – Országos Főépítészi Kollégium – Egyesület által szervezett, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium Balatoni Főosztályának, a „Balatoni Főépítészségnek” a szakmai koordinációjával megvalósult háromnapos konferencia középpontjában a Balaton épített és természeti öröksége, a térség jelenlegi kihívásai, valamint a felelős és léptékhelyes téralakítás és térségrendezés lehetőségei álltak – áll a közleményben.

Az 1996-ban útjára indított Országos Főépítészi Konferencia immár harminc éve biztosít országos fórumot a főépítészek és a társszakmák képviselői számára. A jubileumi alkalom egyszerre adott lehetőséget az elmúlt három évtized tapasztalatainak összegzésére, a jelen problémáinak megvitatására és a főépítészi hivatás előtt álló feladatok közös megfogalmazására.

Első nap – A hely szelleme: táj, örökség és települési karakter

A konferencia szeptember 16-án 170 regisztrált résztvevővel indult. A nyitónap Balatonfüredről Salföldre, majd Badacsonytomajba vezette a szakmai közönséget, így a tájról, az örökségről és a települési karakterről szóló gondolatok közvetlenül a bemutatott helyszíneken váltak megtapasztalhatóvá.

Salföldön Fábián Gusztáv polgármester, Varga-Ötvös Béla elnök (Káli Medence Környezetvédelmi Társaság) és Kerner Gábor műemléki szakmérnök vezetésével ismerkedtek meg a résztvevők a település építészeti értékeivel és sajátos karakterével. A program Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus- és festőművész emléke előtt is tisztelgett.

Badacsonytomajban „A Hely Szelleme” című program a balatoni építészeti örökség továbbélésének kérdéseit állította középpontba. A résztvevők felkeresték a Jankovics Tibor által tervezett Szent István király-kápolnát, majd a Tátika épületében Callmeyer Ferenc építészeti hagyatékát és a balatoni strandok fejlesztésének építészeti, illetve közösségi kérdéseit is megidézték, Ungváry-Kiss Márta MMA-ösztöndíjas építész tolmácsolásában.

A nyitónap egyik fontos üzenete volt, hogy a táji, települési és építészeti örökség nem választható el egymástól: a Balaton nem pusztán fejlesztési terület, hanem sajátos természeti, kulturális és épített örökségi egység.

Második nap – Örökség, felelősség és a Balaton jövője

A szeptember 17-i fő szakmai napnak a Balatonfüred Kongresszusi Központ adott otthont, amelyre 272-en regisztráltak. A konferencia megnyitója a főépítészi hivatás országos, térségi, kamarai és szakmai szerepét egyaránt megjelenítette.

Lengl Zoltán balatoni főépítész, főosztályvezető (KBM): a rendezvény házigazdája köszöntötte elsőként a résztvevőket. Beszédében a regionális gondolkodás és a térségi koordináció jelentőségét hangsúlyozta. A konferencia egyik fontos céljaként jelölte meg, hogy a résztvevők tabuk nélkül beszélhessenek a Balaton múltjáról, jelenlegi problémáiról, jövőjéről és a lehetséges megoldásokról.

Forsthoffer Ágnes a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntőjében a főépítészi hivatás jelentőségét és a települések arculatának alakításával járó felelősséget emelte ki. A Balaton-part, a zöldterületek és a tó védelméért dolgozó civil közösségek példáján keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszerűség vizsgálata mellett minden beruházás esetében mérlegelni kell annak a helyben élőkre, a tájra és a környezetre gyakorolt hosszú távú hatásait is. Hangsúlyozta az önkormányzatok, a főépítészek, a tervtanácsok és a helyi közösségek szerepét, valamint a hosszú távú közérdek érvényesítésének fontosságát.

Tutervai Mátyás, a Magyar Építész Kamara elnöke a főépítészek kamarai szerepének megerősödéséről és a szakmai együttműködés jelentőségéről beszélt. Kiemelte a főépítészek szakmai önállóságának fontosságát és a szakmai egyeztetések intézményesített formáinak megerősítését. Hangsúlyozta, hogy a főépítész és a tervtanács szerepének nem a beruházási folyamat végén, a kész koncepciók bírálatára kell korlátozódnia, hanem már a folyamat korai szakaszában, konzultációk keretében hozzá kell járulniuk a jó döntések megszületéséhez.

A köszöntőket követően Horváth Zoltán, az Országos Főépítészi Kollégium alelnöke nyitotta meg a XXX. Országos Főépítészi Konferenciát. Megnyitójában hangsúlyozta: a főépítészi rendszer az elmúlt három évtizedben „mozgalomból intézménnyé nemesült”, miközben alapvető küldetése változatlan maradt: a közérdek képviselete az épített környezet alakításában. Az épített környezet minősége a társadalom egészének ügye. Az épületek évtizedekre, olykor évszázadokra meghatározzák településeink arculatát, kulturális identitását és mindennapi életünk minőségét. Az építészet ezért nem kizárólag magánügy, hanem közérdek is. A főépítészi szerep ugyanakkor nem szűkíthető le a tervek szakmai kontrolljára. A főépítész nem elsősorban ellenőriz, hanem közvetít: a település múltja és jövője, a beruházói szándék és a közösségi érdek, az alkotói szabadság és a település karaktere, valamint a jogszabályok és az építészeti kultúra között. Ebben a felfogásban a főépítész nem akadálya, hanem egyik feltétele a magas színvonalú építészetnek. Szakmai közösségünk ereje nem abban rejlik, hogy mindenről ugyanazt gondoljuk, hanem abban, hogy képesek vagyunk közösen gondolkodni arról, amiért felelősséget vállaltunk: településeinkért, épített környezetünkért és közös építészeti kultúránkért – fogalmazott Horváth Zoltán.

Térségi felelősség, helyi értékek

A konferencia megnyitását követően Szemerey Samu államtitkár (KBM), országos főépítész tartotta a jubileumi tanácskozás nyitó előadását. „Térségi felelősség, helyi értékek” című előadásában a térségi szemléletet, a helyi értékek megőrzését és a főépítészek ebben betöltött szerepét állította középpontba.

A délelőtti plenáris előadások ezt követően a hagyomány és az innováció kapcsolatát, valamint a Balaton regionális építészeti örökségét vizsgálták. A szakmai programot a Balaton építészeti értékeit és kortárs törekvéseit bemutató kiállítások egészítették ki.

A délutáni szakmai munka három párhuzamos szekcióban folytatódott. A „Partmenti dilemmák” résztvevői a tópart átalakulását és a Balaton természeti, valamint épített identitásának védelmét vizsgálták. A „Vernakuláris építészet” szekció a helyi anyaghasználat, a hagyomány, a közösségi identitás és a kortárs építészet kapcsolatát járta körül. „A Balaton jövője – természet, térségek, települések, együttműködések” című szekció pedig a Balatont összefüggő regionális egységként vizsgálta.

A szakmai eszmecserék egyik közös következtetése az volt, hogy a Balaton jövőjéhez átfogó térségi szemléletre, folyamatos szakmai és társadalmi párbeszédre, erős helyi közösségekre, valamint a döntések hosszú távú hatásainak következetes mérlegelésére van szükség.

Elismerések a főépítészi hivatás szolgálatáért

A szakmai napot díszvacsora és ünnepélyes díjátadó zárta. Az Év Főépítésze 2026 elismerést Ripszám János Ybl Miklós-díjas építész, Zamárdi főépítésze vehette át. Főépítészi Életműdíjban részesült Schreffel János okleveles építészmérnök, Újbuda nyugalmazott főépítésze, valamint Lantay Attila Pro Architectura-, Hild János- és Ybl Miklós-díjas építész, Székesfehérvár főépítésze. A díjátadó a főépítészi hivatásban végzett kiemelkedő szakmai munka és a hosszú távú értékteremtés előtt tisztelgett.

Harmadik nap – Összegzés, továbbadás és közös állásfoglalás

A szeptember 18-i zárónap a három szakmai szekció tanulságainak összegzésével kezdődött, így a párhuzamos műhelyek legfontosabb megállapításai a konferencia teljes közönsége elé kerültek.

A szakmai program a városi örökség és a kortárs beavatkozások felelősségének kérdéseivel, majd a Balaton kulturális és tájtörténeti összefüggéseivel folytatódott. Schleicher Vera a Balaton mint kulturális tér társadalmi és kulturális jelentésrétegeit mutatta be, Herczeg Ágnes Mőcsényi Mihály Balaton-képét és tájépítészeti örökségét idézte fel, Turi Gergő pedig a szántódi gyerektábor újjáélesztésén keresztül egy modern kori építészeti örökség újrahasznosításának lehetőségeiről beszélt.

A jubileumi konferencia emlékszalagját a Balatoni Főépítészség munkatársai helyezték el a vándorzászlón, majd a zászlót ünnepélyesen Jászberény képviselőinek, Budai Lóránt polgármesternek és Alvári Csaba főépítésznek adták át. A következő Országos Főépítészi Konferencia házigazdája ezzel Jászberény lesz.

A konferencia zárónyilatkozata

A XXX. Országos Főépítészi Konferencia zárásaként a résztvevők nyílt szavazással, nagy többséggel elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. Az Országos Főépítészi Kollégium ezzel tizenhárom év elteltével elevenítette fel azt a korábbi hagyományt, amely szerint a konferencia legfontosabb szakmai megállapításait és közös állásfoglalását hivatalos záródokumentum rögzíti.

A résztvevők a zárónyilatkozatban megerősítették, hogy a főépítészi szolgálat közérdekű, értékőrző és értékteremtő hivatás. Állást foglaltak a főépítészi hálózat szakmai megerősítése, a folyamatos képzés, a szakmai függetlenség és a főépítészek felelősségének egyértelmű meghatározása mellett.

A dokumentum kiemeli a települések és térségek saját karakterének, táji és építészeti örökségének védelmét, a helyi közösségek valódi bevonását, valamint az átlátható és szakmailag megalapozott döntéshozatal fontosságát. A fejlesztések során a rövid távú érdekek mellett következetesen érvényesíteni kell a hosszú távú közérdeket, valamint a gazdasági, környezeti, műszaki és kulturális szempontokat.

A konferencia résztvevői együttműködést ajánlottak az érintett minisztériumoknak, szakmai kamaráknak és szervezeteknek, valamint az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy a következő nemzedékek számára értékálló és emberhez méltó épített és természeti környezetet adhassunk tovább.

A háromnapos jubileumi konferencia közös üzenete így egyszerre szólt a harmincéves főépítészi hagyomány megbecsüléséről és a jövő iránti felelősségről: a Balaton, településeink és épített környezetünk értékeinek megőrzése csak szakmai párbeszéddel, együttműködéssel és a közérdek következetes képviseletével lehetséges.