Zamárdi polgármester: fecskelakások kellenek, hogy ne vándoroljanak el a fiatalok

Zamárdinak legnagyobb szüksége önkormányzati bérlakásokra, azaz fecskelakásokra lenne, hogy a magas ingatlanárak mellett esélyt kapjanak a fiataljaik a maradásra. Folyamatos kihívás a dél-balatoni kisváros számára, hogy a száz kilométernyi úthálózatát, köztereit, parti sétányát karbantartsa, fejlessze – számolt be a polgármester a HírBalatonnak.

Csákovics Gyula elmondása szerint Zamárdiban a lakosságszám évek óta stagnál, 2700 körül alalul.  A születések száma hektikus, hol kifejezetten sok gyerek születik, hol kevés. Az, hogy nem csökken a lakosságszám, a beköltözőknek is köszönhető. Főként a főváros környékéről választják a települést új lakhelyükül idősebbek és fiatalabbak is. A homeoffice, vagyis az otthonról dolgozás új lehetősége óta döntöttek úgy már fiatalok, fiatal családosok is, hogy vidékre költöznek. Külföldi beköltöző régebben akadt több is, főleg németek, de az utóbbi években nem jellemző.

Lakhatási gondok

Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a helyiek kiszorulnak az ingatlanpiacról a magas árak miatt, miközben többgenerációs nagy családi házak állnak üresen, mert az idősek kihaltak, a fiatalok pedig máshol találtak munkát – meséli a polgármester.

Munkalehetőség amúgy akad, hiszen a sok a vállalkozás Zamárdiban, és az M7-es autópálya miatt sokan ingáznak is. Akad aki Székesfehérvárra, és akad aki Budapestre jár naponta. A fiatalok megtartásához tehát leginkább önkormányzati bérlakások építésére lenne szükség.

Területünk is lenne hozzá, de a saját forrásunk ehhez nem elég. Pályázati lehetőség egyelőre nincs ilyen célra, pedig fontos lenne. Ez nem csak Zamárdi, hanem a legtöbb vízparti és vízközeli települést érinti. Egyelőre annyit tudtunk tenni, hogy amikor egy építészmérnöki képzéssel foglalkozó egyetem vizsgatémákat kért tőlünk a diákjainak, zamárdi fecskeházak tervezését jelöltük meg

– számolt be Csákovics Gyula, hol tartanak az ügyben.

Mesélt arról is, hogy volt amikor kedvezményes építési telkeket szeretett volna biztosítani a fiataljaiknak úgy, hogy az önkormányzati terület egy részét eladják, a befolyó összegből pedig közművesítik a másik felét. Végül a képviselő-testület aggályosnak találta, hogy piaci ár alatt adjanak el telket, mivel az önkormányzati vagyonvesztést eredményez. Másfelől pedig óriási visszhangja lett a kezdeményezésnek, és elindult a trükközés, ezért is engedte el ezt a fajta megoldáskeresést – idézte fel a városvezető.

Szolgálati lakásból még nincs hiány

Csákovics Gyula tájékoztatása szerint Zamárdinak öt szolgálati lakása van, amikbe jelenleg körzeti megbízott, háziorvos, népművelő, önkormányzati alkalmazott, szóval köztisztviselők laknak, és egyet még ki is tudnak adni bérbe.

A szakemberellátottsággal szerencsére nincs gondunk, ezért sem éltünk a Balaton Fejlesztési Tanács szolgálati lakásokra kiírt pályázati lehetőségével, bár a helyzet változhat most, hogy több hivatali dolgozónk is nyugdíjas korú lesz

– mondta a polgármester, aki azért bízik abba, hogy a környékről továbbra is bőven akad olyan szakképzett munkaerő, akinek nem kell lakhatást biztosítani.

Elmondása szerint arra büszkék, hogy Zamárdiban két körzetben két háziorvos teljesít szolgálatot, ami jó ellátást biztosít, főleg az országos orvoshiányhoz képest. „Nálunk prioritást élvez az alapellátás biztosítása” – jegyezte meg.

Zamárdiban munkaerőhiány a településfenntartás fizikai dolgozói között van, ami viszont egyre jelentősebb.

A turizmus sajátosságai, csökkenő idegenforgalmi adóbevétellel

A helyi munkalehetőségek zöme csak szezonális, hiszen a tóparti kisvárosnak nincs ipara, az önkormányzat és a lakosság fő bevételi forrása a turizmusból fakad. A vállalkozások jelentős hányada szolgáltatásokat nyújt, és akad egy-két építőipari vállalkozás.

Csákovics Gyula szerint sok a bizonytalanság a turizmusban. A szezonalitáson túl meg kell birkózni az alacsony vízszint, vagy árvaszúnyog-invázió miatti kellemetlenségekkel, és a turizmuson belüli változásokkal is.

Zamárdiban vendégfogadásában a magánszálláshelykiadók dominálnak, bár van több panziója, motelje, és pár magasbb szintű szállodája is a városnak.

A polgármester elmondása szerint a magánszálláshelykiadók közül sokan abbahagyták ezt a tevékenységet, amikor az ágazat kifehérítse címén intézkedéseket hoztak, és nőttek az adminisztrációs terhek is.

A 2019-es, Covid előtti utolsó jól sikerült évet tekintve bázisévnek, a világjárvány után három évvel rendeződött nagyjából a helyzet, azóta viszonyt egyre csökken az idegenforgalmi adóbevétele a településnek.

Meglátásom szerint ennek egyik fő oka, hogy az elmúlt években a családok felélték a tartalékaikat, elfogyott az emberek pénze. Az önkormányzati adóellenőrök azt tapasztalják, hogy már a nyaralótulajdonosok se tudnak lejönni annyit az ingatlanjaikba, mint régen

– mondta a polgármester.

Fellendülőben a fürdőturizmus

Nyaralóvendég kevesebb lett, viszont fürdővendég annál több, akik csak egy-egy napra érkeznek Zamárdi 3 kilométer hosszú szabadstrandjára. Van, hogy felfúj gumimatraccal szállnak fel már a vontara is.

Sok olyan embernek biztosítunk hozzáférést a Balatonhoz, akik nem engedhetik meg maguknak a fizetős strandokat, vagy a többnapos nyaralást

– beszélt a helyzet jó oldaláról a városvezető.

Miközben a megerősödött, önellátásra törekvő, vagyis keveset fogyasztó fürdőturizmus bevételt nemigen hoz az önkormányzatnak, az óriási közterek – köztük a szabadstand – fenntartása, ápolása sokba kerül.

A vendégforgalomra – sok más Balaton-parti településhez hasonlóan – az a jellemző, hogy a hétvégék nagyon erősek, a hétköznapok pedig ehhez képest üresek. A hajdani egy-két hetes vendégek helyett legfeljebb egy-két naposak érkeznek.

Ami a külföldi vendégeket illeti, Zamárdiban nem csökkent a számuk. Most is sok volt a német nyaraló, és egyre többen jönnek Lengyelországból egy testvérvárosi kapcsolatnak és lengyel nyelvű kiadványoknak is köszönhetően, amiben a város tudatos marketingje is benne van.

A fejlesztések zöme önerős

Zamárdiban a közelmúlt legnagyobb fejlesztései önerősen, támogatás nélkül történtek. Nem rég fejeződött be a város közvilágítási hálózatának korszerűsítése 150 millió forintból. Emellett sikerült felújítani a település egyik fő utcáját, a Honvéd utcát 120 millió forintból.

Amikor csak van miből, fejlesztjük a parti sétányt és járdákat újítunk fel. A 11 kilométer hosszú településünk 100 kilométernyi úthálózattal rendelkezik, úgyhogy útfejlesztésekre, karbantartásra sose elég a pénz

– fogalmazott a polgármester.

Mint arról beszámolt, a Balaton Sound pár évvel ezelőtt még jelentős (160 millió forint közvetlen és még jó pár milliót az idegenforgalmi adók révén) bevételt hozott. A megmaradt Strand Fesztivál ennél jóval szerényebb, 50 millió forintos bevételt jelent Zamárdinak, így 20 év után először kényszerült emelni az önkormányzat az építményadóját.

A fecskelakások mellett infrastruktúra fejlesztésre, és a sok közterület miatt a géppark fejlesztése van leginkább szüksége a településnek – summázta a városvezető.

Kitért arra is, hogy nagy büszkeségük a filmesek fala, ami egyedi turisztikai attrakciónak számít, és ami a művészek körében egyre ismertebb, elismertebb. Rangot jelent, ha valaki kézlenyomata ide felkerülhet – mondta. Augusztusban újabb négy híresség kézlenyomatával lett gazdagabb a település.