Rablógyilkosság áldozata lett az egykori tervező (veol.hu)

Balatonfüred középpontjában áll a mindmáig emblematikus Kerek templom, melyet eredetileg a 230 esztendeje – 1796. május 7-én – született építész, Packh János építész tervezett. Miért csak eredetileg, s valójában ki is volt Packh János, erről szól a sonline.hu oldalon Kovács Emőke történész írása.

Packh János Mihály (1796-1839) kismartoni származású építész, akinek már édesapja is az ottani Esterházy uradalomban az építkezésekért felelt. 15 évesen a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, gyakornoknak Eszterházára került, ahol Ringer József építőmester mellett rajzolóként kereste kenyerét. Pesti építőmestereknél is pallérozta tudását, de végül visszatért rokona, Kühnel Pál mellé Kismartonba, az 1820-as években. De 1821-ben már biztosan Esztergomban tartózkodott a bazilika építésénél. A „magyar Vatikán”, azaz az esztergomi bazilika épületegyüttesének vezető építésze lett, Rudnay Sándor esztergomi hercegprímás felkérésére. Nevéhez kötődik a kanonoki házak, valamint az esztergomi kerektemplom átalakítása, de még számos más megbízás, amely a pannonhalmi kolostorépülethez kötődött, valamint a pannonhalmi könyvtár befejezése egyaránt. Ebben az időszakban ugyanis mint ún. architectus conventualis, azaz kolostori építészként, kiemelt rangban működhetett.

Packh János Mihály: zseni és tragikus sors

Mindemellett balatoni terve is született: az 1834-es füredi tűzvészt követően elkészítette a füredi kerektemplom tervét, amelyet a kőszínház mellé képzelt el. Végül ez a terve nem valósult meg, de ezt vette alapul Furmann Antal a kerektemplom építésekor. Ezen kívül Packh megtervezte még az új fürdőházat, valamint a Nagyvendéglő kibővítését. Élete – egészen haláláig – Esztergomhoz kötötte, ahova szüleit is elköltöztette. Feleségül vette Krotky Máriát, a hercegprímás orvosának leányát, három gyermekük született. Nagy munkabírással dolgozott, de mindennek véget vetett Rudnay Sándor 1831-ben bekövetkezett halála, melyet követően az udvari kamara ellenezte a nagy építkezéseket, és nem járult hozzá Packh terveinek megvalósításához. Folyamatosan támadások kereszttüzében állt, míg 1839 őszére újból lett esztergomi hercegprímás, Kopácsy József személyében. Kopácsy újfent Packhra bízta az építkezések folytatását, azonban egy tragédia kettétörte a felívelő életutat. Packh rablógyilkosság áldozata lett: Ribi István, egy leszerelt közkatona, a neves építészt, 1839. október 9-én éjjel ölte meg otthonában. A szomorú történetben különösen tragikus szál, hogy Packh jól ismerte gyilkosát, többször támogatta, segítette is. A korabeli leírás szerint, előre eltervezte tettét:

„Eljutván a hálószobáig, bekopogott. A mérnök megismerve Ribi hangját és minthogy az elbocsátásról még nem tudott, bebocsátotta őt, ki még kezet is csókolt neki, mint sokszori jótevőjének. Majd azt mondta, hogy a generális nem érzi jól magát és végrendelkezni akar, ezért kéreti az építészt. Majd azzal az ürüggyel, hogy mintát keres a végrendelethez, kiment, de csakhamar visszajött üresen, illetve a konyhában talált fejszével a köpenye alatt. S míg Packh öltözködött, egy óvatlan pillanatban a fejszével fejére sújtott. Az építész bírokra kelt vele, ám a nagy vérveszteségtől elgyengülve csakhamar földre rogyott, hol az orgyilkos még egy- két csapással végzett vele.”

Ezt követően a rablógyilkos az értéktárgyakkal, pénzzel távozott. A gyilkosságot követően a feleséget gyanúsították – házasságuk ekkor már megromlott -, hogy felbérelhette a gyilkost. Ugyanis amikor Ribi Istvánt elfogták, a feleségre vallott, miszerint megbízást adott neki a gyilkosságra. Ribit akasztófára ítélték, de a feleség is hosszú hónapokra – ártatlanul – fogságba került, a három gyermek pedig gyámság alá. Közben az egyik gyermeke elhunyt, ő maga pedig megtörve, megőszülve került ki a börtönből. Életét nagy szegénységben és gyászos özvegységben élte le.
Packh János sírja az Esztergomi bazilika altemplomában.

Packh Jánost az esztergomi főszékesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Az országban öt kerektemplom áll összesen, a leghíresebb az esztergomi, de sokak által ismert a füredi is. Ez utóbbinak felszentelését a neves építész nem érhette meg, 1846 júniusában tartották, Deák Ferenc részvételével. Ennek ellenére a kiemelkedő építész emlékét a mai napig őrzi Füred városa- olvasható a portálon.