Egymásnak adták a színészöltözők kilincsét a filmsztárok a Balatonnál (veol.hu)
Az első balatoni filmek a 20. század elején készültek (A Balaton, A Balaton leánya). A későbbi alkotásokban már a magyar filmművészet legnagyobbjai tűntek fel a Balatonnál- írja a veol.hu.
Az 1933-ban moziban bemutatott Ítél a Balaton című filmben a korabeli nagy színészeket szerepeltették: Csortos Gyulát, Páger Antalt és Palotai Erzsit. A filmet akkoriban igen sokan látták, ennek kapcsán az Újság című lap országos balatoni telekpályázatán, amin valóban tavi 150 és 100 négyszögöles telket lehetett nyerni, a filmmel és a Balatonnal kapcsolatos kérdéseket tettek fel.
A két háború közti igazi, talán legismertebb nagy film az Elnökkisaszony lett, amely 1935-re készült el, és ebben már a legnagyobbak, Muráti Lili és Jávor Pál a főszereplők. Hasonlóan emblematikus tavi mű, a földvári képkockákkal tarkított Címzett ismeretlen, szintén 1935-ből, ahol pedig Kabos Gyula és Ágay Irén nagyszerű alakítását látjuk. Ma már nem igazán említik, de a két háború közti időszakból mindenképp szóra érdemes Tüdős Klára rendezésében a Fény és árnyék című alkotás, amelynek a helyszíne is nevezetes: a napjainkban már nem létező, de egykoron híres Brázay-villa adott helyet a forgatás egy részének. A filmben szintén felsorakoznak a korabeli „nagyok”: Ajtay Andor, Bulla Elma, Kiss Manyi.
A második világháborút követő kommunista diktatúrában a filmek témái, stílusa és szereplői is változtak. Kezdetben nem is igazán készült tavi filmalkotás, majd 1954-ben megszületett Makk Károly Liliomfija (1954), amelynek felejthetetlen képkockáin a magyarok által akkorra már mind ismert szereplők játszanak, nagyszerűen: Dayka Margit, Darvas Iván, Soós Imre, Ruttkai Éva, Garas Dezső alakítása, a tó mint aláfestő háttér, a rendezői bravúrok adják meg ezen mű örök érvényűségét, még több mint 70 év távlatából is.
A következő, nagy szereplőkkel elkészülő munka szintén Makk Károlyhoz kötődik. A Ház a sziklák alatt című Tatay-novellát vitte filmre a korszakalkotó rendező 1958-ban. A neves színészeket – Psota Irén, Bara Margit, Görbe János – felvonultató filmalkotás később San Franciscóban megnyerte a nagydíjat, és bár ebből nem lett nagy hír, Tatay Sándor megkapta a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A politikai és kulturális vezetés vitát tartott a filmről, úgy gondolták, pesszimista módon mutatja be hazánkat, a film hazai és nemzetközi sikere azonban megakadályozta a mellőzést. A magyar filmtörténet mérföldkövének számító Ház a sziklák alatt súlyos lelki törésvonalait olykor oldja a környezetrajz, a balatoni táj sajátos színeinek bemutatása, amely Illés György operatőri munkájának köszönhető.
Az 1960-as években folytatódott a balatoni filmek sora, akadt köztük könnyedebb, mint például a Nem ér a nevem (1961), amelyben Tolnay Klári és Páger Antal vitték a főszerepeket. Komolyabb hangvételű alkotás a Szerelmes biciklisták (1965) Tahi-Tóth Lászlóval és Káldi Nórával. A korszakban ezekben a filmekben feltűntek a korabeli sztárok, mint Mary Zsuzsi, aki a Szerelmes biciklistákban a Te szeress legalább című slágert énekelte el. Igazi slágerfilm, erős propagandisztikus üzenettel a Kabos László főszereplésével készült A veréb is madár, amelyben szintén Mary Zsuzsi énekelt, sőt mi több, Medveczky Ilona is szerepet kapott a filmben, és bár ő ekkor már a neves fővárosi szórakozóhelyek táncos fellépője volt, a sztriptízjelenetet nem rá osztották a filmben.
Bujtor István ikonikus filmalkotásait, az 1980-as években forgatott Ötvös Csöpi-filmeket már szinte minden generáció ismeri, különösen a Pogány Madonnát. Sikerük a humorban, a változatos cselekményben, a szép balatoni háttérben, a könnyed forgatókönyvben és a sztárfőszereplőkben – Kern András, Kállai Ferenc, Hernádi Judit, Benedek Miklós és Gór-Nagy Mária – rejlett.
Az elmúlt száz év Balatonhoz kötődő, tónál játszódó filmjeiben a magyar filmtörténet nagy alakjai, neves színészei tűnnek fel nagyszerű alakításokkal, karakterekben. Érdemes újranézni ezeket az opusokat, kiváló hangolódás lehet a nyári Balatonra- írja a veol.hu.