Hogy működik a kutyabarát strandolás Siófokon? – A polgármester és a virológus is megszólalt (economx.hu)

Kutyák a vízben, kutyaürülék a füvön, hangos szóváltások a Balatonparton – az idei nyár megmutatta, hogy a kutyabarát strandolás és a hagyományos fürdőzés nem mindenhol fér meg egymás mellett Siófokon. A polgármester szerint nincs kijelölt kutyás strand, Rusvai Miklós virológus szerint azonban a konfliktus nemcsak a strandolók komfortjáról, hanem higiéniai és közegészségügyi kérdésekről is szól – írja az Economx.

Van, aki azért megy az Aranypartra, hogy végre megmártózzon a Balatonban, kifeküdjön a fűbe, a gyerek pedig mezítláb szaladgáljon a parton. És van, aki ugyanezt a partszakaszt a kutyája számára látja ideális nyári játszótérnek.

A két elképzelés önmagában talán még békésen megférne egymás mellett. Siófok Aranypartján azonban idén nyáron egyre inkább úgy tűnik, hogy ugyanazért a füves területért két, egymástól meglehetősen eltérő igény találkozik, és egyre több a konfliktus és az ordibálás a parton.

Nem a kutyáknak, az embereknek van kijelölt helye

A vita középpontjában az áll, hogy az Aranypart szabadstrandjának jelentős részén lehetővé vált a kutyák jelenléte, miközben azoknak, akik kifejezetten kutyák nélkül szeretnének strandolni, jóval kisebb terület marad. Ez pedig egy olyan helyzetet teremt, amelyben a kutyabarát és a kutyamentes strandolás igénye nem egyszerűen egymás mellett létezik, hanem sok esetben ugyanabban a pillanatban, ugyanazon a partszakaszon és ugyanabban a vízben ütközik egymással.

A Balaton vizében egészen más jelentőséget kap egy váratlan kutyamozdulat. Egy nagytestű, lendületből szaladó kutya számára ez játék, felszabadulás, nyári boldogság. Egy kisgyerek mellett álló szülő azonban egészen másként élheti meg, amikor egy óriás schnauzer vagy más nagytestű kutya hirtelen megindul, keresztülvág a fürdőzők között, fröcsköl, nekiszalad valakinek, vagy éppen néhány méterre egy kisgyermektől vágtat el.

Ami a gazdájának ártatlan játék, az a másik oldalon könnyen ijedtséget, szorongást vagy bizonytalanságot okozhat. És éppen itt kezdődnek a konfliktusok.

A sok vitát látva az Economx megkereste Siófok polgármesterét, azzal kapcsolatban, hogy mire jutottak a kutyás strand kijelölése kapcsán, hiszen a téma már meglehetősen régóta napirenden van a városban.

Lengyel Róbert hivatala közölte: „a város többször tárgyalta az utóbbi időben a kutyás strand témáját és a városi partszakaszon a konkrét kijelölésének lehetőségét. Hosszas érvelés és egyeztetés után a városvezetés nem hozott döntést kijelölésről. Ennek értelmében – és a jelenleg is érvényben lévő jogszabályi környezetben – a 17 kilométeres siófoki partszakaszon a „nem kijelölt fürdőhelyeken”, ahol nincs külön tiltás, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett, lehet kutyákkal strandolni. Egyébként ezt eddig is megtehették a felelős kutyatulajdonosok”.

Az utolsó mondattal muszáj vitatkozni, mert ez nem volt mindig így. Az aranyparton több helyen is kint volt a „kutyát behozni tilos” tábla, azonban ez nagyjából mindenhonnan eltűnt idén nyárra. Amikor erre rákérdeztünk a polgármesternél, a hivatal úgy nyilatkozott, hogy amennyiben volt kint „kutyát bevinni tilos” tábla, akkor az szabálytalan volt és leszedésre került az idei általános strand szezonfelkészülési időszakban – megjegyezve, hogy a kollégáink számtalan nem általunk kihelyezett szabálytalan táblát szedtek/szednek le ebben az időszakban, ám sok esetben tapasztaljuk, hogy magánszemélyek által visszakerülnek.

Ha ez igaz, a hivatal jó sokáig nézte tétlenül ezeket az illegális táblákat, melyek – saját tapasztalatból mondva – legalább 10+ éve kint voltak.

A polgármester közlése szerint jelenleg az Aranypart a Mala Gardentől kifelé kelet felé a Hermann Ottó utcáig kijelölt fürdőhely. Tehát, hogy világos legyen: jelenleg az embereknek van kijelölt fürdő helye, nem pedig a kutyáknak.

Lengyel Róbert hivatala hozzáteszi, hogy a Városőrség továbbra is kiemelt figyelmet fordít a kutyákkal kapcsolatos panaszokra, és a strandokon rendszeresen járőrözik. Ezen felül folyamatosan felhívják a felelős állattartó tartó gazdák figyelmét, hogy az állatok ürülékét minden esetben össze kell gyűjteni.

Nemcsak a fertőzésről, a higiéniáról is szó van

Ez elméletben biztosan így van, csakhogy a gyakorlatban ez nem történik meg. Számtalanszor láttunk kutyaürüléket a parton, és hozzátennénk, hogy a nyár folyamán egyetlen alkalommal sem láttunk járőröző rendőrt, vagy a városi rendészet tagjait. Pedig korábban abszolút jellemző volt, hogy a strandolók között óránként végigsétált egy-egy járőr páros.

„A higiénikus együttélés szabályai a vízpartokra is vonatkoznak. Ne csak szobatiszta legyen az a kutya hanem „vízpart tiszta” is. Külön olyan helyet kell kijelölni a partszakaszokon, ahol a kutyák elvégezhetik a szükségletüket, ugyanúgy, ahogy az embereknek is kiraknak wc-ket” – mondta az Economxnak Rusvai Miklós.

A virológus hozzátette: „a kutya vizelete és széklete kórokozó veszélyforrást jelent a többi ember számára, ilyet semmiképpen nem szabad engedni, hogy a kutya szabadon végezhesse a szükségleteit ott, ahol az emberek fekszenek”.

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a kutyák által terjesztett egyes paraziták, például az orsóférgek, az ember szervezetébe is bekerülhetnek és fertőzést okozhatnak. Más kórokozók elsősorban más kutyákra jelentenek veszélyt, ezért az állatok egészségének védelme miatt is fontos a megfelelő higiénia és a fertőzések megelőzése.

„A saját gazdájukkal és a velük egy háztartásban élő emberekkel a kutyáknak nagy valószínűséggel részben közös, egymáshoz alkalmazkodott mikrobiomjuk van. A közös környezetben élő emberek mikrobiomja is hasonló módon alkalmazkodik egymáshoz. Idegen emberek esetében azonban ez már nem feltétlenül igaz. A kutya szervezetében számos olyan, önmagában nem feltétlenül kórokozó, de az emberi szervezet számára idegen mikroorganizmus és egyéb biológiai elem lehet jelen, amely egy másik ember szervezetébe kerülve kedvezőtlen hatást válthat ki” – magyarázta a virológus. Hozzátette, hogy a kutyákról emberre terjedő fertőzések köre viszonylag korlátozott, és ezek közül számos parazitás fertőzés lehet. Bizonyos betegségek esetében azonban védőoltás is rendelkezésre áll.

Mindezzel együtt az emberek egy része érthető módon idegenkedik attól, hogy kutyákkal egyazon vízben fürödjön. Ez nem feltétlenül kizárólag fertőzésügyi kérdés, hanem higiéniai, komfort- és elfogadottsági szempontokat is felvet – mondta Rusvai Miklós.

Az idei nyár konfliktusai éppen ezért túlmutatnak azon, hogy „kutyás vagy kutyaellenes” lenne bárki is.

A vita valójában arról szól, hogy egy közös használatú szabadstrandnak hogyan kellene egyensúlyt teremtenie az egymással ütköző igények között.

Mert miközben teljesen érthető, hogy a kutya felszabadultan élvezi a vizet, a gazdája pedig örül annak, hogy együtt lehet vele a Balatonon, ugyanilyen érthető az a strandoló is, aki szeretne úgy úszni, napozni vagy a gyerekével játszani, hogy közben ne kelljen arra figyelnie: mikor vágtat át mellette egy nagytestű kutya, mikor ugrik be mellé a vízbe, vagy vajon tiszta-e még az a füves terület, ahová leterítette a törölközőjét.

Az Aranyparton így nem egyszerűen kutyákról van szó. Hanem arról, hogy mekkora teret kapjon az egyik igény egy olyan közterületen, amelyet nagyon sokféle ember szeretne ugyanarra használni: pihenésre, fürdésre, napozásra és családi kikapcsolódásra. És ha a kutyás területek aránya növekszik, miközben a kutyák jelenléte nélkül használható szakaszok szűkülnek, akkor előbb-utóbb óhatatlanul felmerül a kérdés: valóban mindenki számára szabadstrand marad-e a szabadstrand – írja az Economx.

A teljes cikk itt található.