Önkéntes vízimentő polgárőrök is segítenek Balatonalmádiban (veol.hu)

Balatonalmádiban a szolgálatban lévő vízimentők mellett önkéntes vízimentő polgárőrök is segítik a biztonságot: figyelik a strandokat és a parkolókat, elsősegélyt nyújtanak, szükség esetén pedig a rendőrséggel és a mentőszolgálattal is együttműködnek.

Csapó Sándor, a Balatonalmádi Polgárőr Egyesület elnöke elmondta, hogy egy átlagos szolgálati nap reggel nyolc órakor kezdődik a vízimentő polgárőröknek a strandokon. Elsőként rendbe teszik a szolgálati területet: megtisztítják a lépcsőket és a köveket, hogy a strandolók biztonságosan közlekedhessenek, majd ellenőrzik és előkészítik a csónak kötelező felszereléseit. Ezt követően kezdődik az egyik legfontosabb feladat: a víz folyamatos figyelése – írja a veol.hu.

A vízimentő polgárőrök közben számos más helyzetben is segítenek a strandolóknak. Támogatják például a mozgásukban korlátozott embereket a vízbe jutásban, tájékoztatást adnak az időjárásról, és kisebb sérüléseket, például kagylóvágásokat is ellátnak. Rosszullét esetén rádión egyeztetnek az egészségügyi szolgálattal, és ha szükséges, mentőt hívnak. Amennyiben egy helyzet megítélése meghaladja a saját kompetenciájukat, szakmai segítséget kérnek.

A balatonalmádi strandokon a biztonságot a vízimentő polgárőrök is segítik. Ők szabadidejükben, önkéntesként vesznek részt a munkában, és folyamatosan mozgó „plusz szemként” tudnak jelen lenni a strandokon.

Csapó Sándor ismertette, hogy Balatonalmádiban négy strand működik, és valamennyi érintett helyszínen rendelkezésre állnak a szükséges mentési eszközök. A strandok mellett a parkolókra és a környező területekre is figyelnek. Kiszúrhatják például, ha egy autó akadályozza a forgalmat, illetéktelenül foglal el mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyet, vagy valamilyen probléma adódik a parkolóban. Ilyenkor szükség esetén értesítik a közterület-felügyeletet vagy a rendőrséget.

A strandolók biztonságának része a megelőzés is. A vízimentő polgárőrök nemcsak akkor avatkoznak be, amikor már megtörtént a baj, hanem körbejárják a területet, és adott esetben azt is megkérdezik az idősebb vendégektől, hogy jól vannak-e, nincs-e szükségük segítségre

A vízimentő polgárőrök tapasztalatai szerint az egyik legnagyobb veszélyt továbbra is azok jelentik, akik figyelmen kívül hagyják a viharjelzést. Különösen problémásak lehetnek azok, akik másodfokú viharjelzés idején is a vízben maradnak, ráadásul matraccal, úszógumival vagy SUP-pal indulnak el. A szél ugyanis könnyen elsodorhatja őket a parttól, miközben a strandoló sokszor csak későn érzékeli, milyen messzire került. Ilyenkor gyakran nem is saját magukat, hanem az otthagyott vízi eszközt próbálják megmenteni. A vízimentő polgárőrök azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy matrac vagy más vízi eszköz ára semmiképpen sem lehet fontosabb az emberi életnél.

A SUP-ok használata az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált, ezért a vízimentő polgárőrök ezekre a strandolókra is kiemelt figyelmet fordítanak. Erősebb szélben vagy hullámzásban ugyanis könnyebben kerülhetnek nehéz helyzetbe. Csapó Sándor kiemelte, hogy a mentőmellény használata nem ciki, kortól, nemtől függetlenül mindenkinek erősen javasolják a használatát.

A leggyakoribb sérülések között ugyanakkor nem a komoly vízi balesetek szerepelnek. A beszélgetés során elhangzottak szerint a kagylóvágás az egyik leggyakoribb probléma, amelyből egy-egy strandon naponta akár öt-hat ellátás is szükségessé válhat.

Emellett kisebb zúzódások, rándulások és más sérülések is előfordulnak, például a különböző vízi sporteszközök és ugrálók használata közben.

A vízimentők felszerelésének fontos része az újraélesztő berendezés, illetve a defibrillátor is. A készülékek a strandokon rendelkezésre állnak, így szükség esetén nem kell egyetlen eszközt egyik helyszínről a másikra szállítani. A vízimentő polgárőrök a defibrillátor használatára is fel vannak készítve. A készülék maga is hangutasításokkal segíti a beavatkozást, de a tapasztalat is sokat számít.

Csapó Sándor vízimentő polgárőr például több mint két évtizedes vízimentői tapasztalattal rendelkezik, és a tudását az újonnan érkező vízimentők képzésében is kamatoztatja.

A strandbiztonságban a vízimentők és vízimentő polgárőrök mellett a rendőrségnek is fontos szerepe van. Büki Zsolt őrnagy, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság munkatársa a vízimentők és a rendőrség közötti kapcsolattartásban is szerepet vállal.

Szükség esetén a vízirendészettel is együttműködnek. Ha olyan helyzet alakul ki, amelynek megoldásához rendőri segítségre van szükség, értesítik a vízirendészetet. A jó együttműködés különösen fontos a nyári időszakban, amikor a Balaton partján és a vízen is jelentősen megnő a forgalom.

Büki Zsolt elmondta, hogy a strandlopások száma az elmúlt években csökkent, de teljesen megszüntetni nem lehet őket. A problémák jelentős része azonban egyszerű óvatossággal megelőzhető lenne. Gyakori például, hogy a strandolók értékeiket törölközővel letakarva otthagyják, majd hosszabb időre eltávolodnak a helyüktől. Különösen veszélyes lehet ez a strandok kevésbé forgalmas részein.

Balatonalmádiban jelenleg egy olyan rendszer működik, amelyben mindig van olyan szabadon mozgó vízimentő polgárőr, aki szükség esetén rövid időn belül a szolgálatban lévő vízimentő segítségére tud sietni. Ez különösen fontos lehet akkor, ha egyetlen vízimentő tartózkodik egy adott szolgálati ponton. Ha rádión jelzi, hogy segítségre van szüksége, a közelben járőröző önkéntes azonnal bekapcsolódhat a feladatba.

A vízimentők és a vízimentő polgárőrök munkája így nemcsak a vízben történő mentésről szól. A strandok biztonságának megteremtésében legalább ilyen fontos a folyamatos figyelem, a megelőzés, az elsősegélynyújtás és az együttműködés – sok esetben pedig éppen egy időben észrevett apró jel az, ami megakadályozhatja a nagyobb bajt.