Támadásba lendültek a varjak a somogyi megyeszékhelyen (sonline.hu)

Támadásba lendültek a varjak a kaposvári belvárosban, a sonline.hu szerkesztőségébe eljuttatott olvasói videón az egyik fekete madár percekig küzdött a tükörképével egy ablakban péntek reggel.

A varjak a hatalmas belvárosi platánfáktetejéről közelebb jöttek a földhöz a kaposvári belvárosban. Egy Bajcsy-Zsilinszky utcai ház ablakpárkányára ereszkedett egy nagy méretű példány, és a járókelők közelségétől sem zavartatva a tükörképével bocsátkozott közelharcba. Vergődés közben folyamatosan kopogott a csőre az ablakon.

Varjak –nem a város szélén, hanem a közepén

A Sonline.hu már többször foglalkozott a problémával, miszerint a Bajcsy-Zsilinszky, a Tallián Gyula vagy éppen a Fő utca fasoraiban különösen érezhető. Ezek az utcák a magas, lombos fáikkal ideális fészkelőhelyet biztosítanak a vetési varjaknak, azonban az ott élők számára azonban mindez egyre nehezebben elviselhető. A folyamatos, hangos károgás sokak mindennapjait zavarja, miközben a madarak által hátrahagyott ürülék napról napra borítja be az utcákat és a parkoló autókat. A fák alól rendszeresen kerülnek elő lehullott gallyak és fészekmaradványok.

A legutóbbi közgyűlésen Szita Károly polgármester arról beszélt, hogy a város nem tűrheti el a lakók nyugalmát zavaró jelenségeket, a probléma azonban összetett. A kialakult helyzetre reagálva a polgármester megbízta a jegyzőt, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereivel, és kérjenek szakmai javaslatot a probléma kezelésére. Addig is az érintett területeken napi takarítást rendeltek el.
Megoldást keresve

Ám a közgyűlést követő napokban megjelent szakmai megszólalások már jóval visszafogottabb képet festettek: ezek egyértelműen rámutattak arra, hogy a vetési varjak okozta problémára jelenleg nem létezik valódi, hosszú távon is működő megoldás. A jelenség nem egyedi: országszerte egyre több településen okoznak gondot a városi varjúkolóniák, jelenleg nem létezik valódi, hosszú távon is működő megoldás.. Az MME szóvivője, Orbán Zoltán szerint azonban a helyzet jóval összetettebb, mint elsőre tűnik.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több gyakori megoldás is tévhitnek bizonyult, mert a fészkek eltávolítása nem szünteti meg a problémát, inkább szétteríti. A riasztóeszközökhöz (ultrahang, fények) a varjak gyorsan alkalmazkodnak. A gyérítés társadalmi ellenállásba ütközhet, és szintén nem tartós. A varjak ugyanis nem mennek el, sőt: egy telep helyett akár húsz kisebb alakul ki, mondta Orbán Zoltán.

Ezek a madarak rendkívül intelligens, alkalmazkodó állatok. Ami marad, az hogy a kolóniákat kevésbé lakott területek felé terelik, fizikai védelem (ponyva, fedések a szennyezés ellen), kiemelt helyeken, például iskolák, óvodák engedélyezett beavatkozások.
Vércsék és baglyok is megtelepednek a varjúfészkekben

A szakértők szerint jelenleg nincs olyan biológiai vagy gyakorlati módszer, amely hosszú távon megszüntetné a vetési varjak konfliktusát. A hangsúly így az együttélési stratégiákon van: lakossági tájékoztatás, kolóniák kevésbé lakott területek felé terelése, fizikai védelem (ponyva, fedések a szennyezés ellen), kiemelt helyeken, például iskolák, óvodák engedélyezett beavatkozások.
A vetési varjú gallyakból készített fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért indokolt a védelme. Egy faj védettségének megszüntetéséhez nem elegendő a lakossági elégedetlenség: részletes állományfelmérésekre, hatástanulmányokra és széles körű szakmai egyeztetésekre van szükség. Vizsgálni kell, hogy az adott madárfaj valóban nem szorul-e már védelemre, és hogy milyen következményekkel járna a státuszának megváltoztatása – nemcsak helyi, hanem országos és akár európai szinten is – írja a portál.