Elronthatja-e az erős forint az idei balatoni szezont? (telex.hu/G7)

A szerző független pénzügyi szakértő. A cikk a Telex G7 gazdasági rovatában jelent meg, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.

Az új magyar kormány még hivatalba se lépett, a választás másnapján a tőkepiac azonnal kiárazta a Fidesz-kormányt. Látványosan estek a hozamok az állampapírpiacon, a hozamgörbe hosszabb végén 100 bázispontot meghaladó mértékben, és erősödött a forint az euróval szemben.

Még nem ismert, hogy a jövőben pontosan milyen gazdaságpolitikai keretrendszer fog kialakulni, ám egyelőre akkora a bizalom az új, tényleg szakértőinek mondható kormánnyal szemben, hogy jelenleg 355-360 forint az euró, erre négy éve nem volt példa. A sajtóban már többször szóba hozták, hogy a túl erős forint vajon mekkora károkat fog okozni az exportra termelő vállalatok számára. Valószínűleg jelentőset, miközben nehéz megváltoztatni az emberek gondolkodását, és hiába törekedett az MNB az elmúlt egy évben stabil árfolyamra, a 15 éves beidegződést, hogy a forint csak gyengülhet, nehéz kiverni a fejekből.

Van viszont egy másik aspektusa is a forint erősödésének, mégpedig a belföldi turizmus.

A hivatalos statisztika szerint valamennyivel nőtt a magyar lakosság reálbére; a nem hivatalos szerint, amit egyébként én is képviselek, az emberek túlnyomó többsége folyamatosan egyre drágábbnak tartja az itthoni termékeket és szolgáltatásokat (elég kimenni Bécsbe, vagy átugrani Szlovákiába). A forint hirtelen és jelentős erősödése egyik pillanatról a másikra 10 százalékos diszkontot, kedvezményt adott a lakosságnak, amennyiben külföldön szeretné eltölteni a pénzét boltokban vagy vakáció során.

Hosszú évtizedek óta minden nyáron sok időt töltök a Balatonon. Régi nagy kedvencem a Balaton, és abban a szerencsés helyzetben van a családunk, hogy a nagyszülőknek van egy nagyon szép és kényelmes háza az északi parton, nem messze Badacsonytól. Annak ellenére, hogy a szállásért nem kell fizetnünk, az elmúlt években két hét nyaralás után elég sokszor tettem fel a kérdést magamnak: hogy a fenébe sikerült ennyi pénzt elkölteni?

Közgazdászként az is a szokásom, hogy figyelem az árakat. A Covid óta gyakorlatilag játékot űzünk a gyerekeimmel, hogy megtippeljük, vajon az új szezonban minek mennyivel ment fel az ára. Még ha sikerül is eltalálnunk az új árat, akkor is megdöbbenünk, hogy ez hogyan kerülhet ennyibe. Az idei szezonban is eljátszottuk ezt, és – bár a hivatalos statisztika szerint csak 4,4 százalékos volt a 2025-ös infláció, a 2026-os eddig publikált adatok pedig még alacsonyabb áremelkedést mutattak ki – idén is sok esetben bőven két számjegyű mértékben nőttek az árak a strandokon, kisboltokban. Nem tudom, mi alapján emelik az árakat a szolgáltatást nyújtók, de kisebbik gyerekem maga fogalmazta meg, hogy ideje elgondolkodnunk a hűtőtáska rendszeresítésén.

Én tavaly azt tapasztaltam, hogy szemmel láthatóan kevesebben voltak a strandon (az északi part egyik legjobb strandja), különösen hétköznap. Lévén ugyanarra a helyre járunk évtizedek óta, a boltok, étkezdék tulajdonosait is megismertük.

Tavaly nyár végén kérdeztem tőlük, milyen volt a szezon. Azt mondták, hogy hát, elég közepes. Körülbelül a fele lehetett az nyereségük a 2024-eshez képest.

Erről írtak már tavaly is, hivatalos adatok szerint is csökkent a vendégszám, és különösen csökkent az elköltött pénz mennyisége.

Itt ér össze a két szál: az erős forint és Balaton vagy tágabban nézve a belföldi turizmus. Ha valaki eddig csak gondolkodott azon, hogy tengerparton töltse el a vakációt, most elég erős hátszelet kapott ez az ötlet. A belföldi nyaralás drágult, valószínűleg két számjegyű mértékben, a külföldi nyaralás pedig 355-ös forint mellett kapott egy 10 százalékos diszkontot. Nem károgni akarok, de tényleg nagyon kíváncsi vagyok, hogy idén nyáron vajon milyen szezonja lesz a Balatonnak. Nem szól túl sok minden amellett, hogy jó legyen – írja a szerző véleményében a Telex G7 gazdasági rovatában.