Alkotmánybírósághoz fordultak civilek a Balaton jövőjéért: megtámadták az új vízparti építési szabályokat

Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be balatoni érintettek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a vízparti építkezéseket szabályozó új kormányrendelet ellen. A beadvány szerint az új szabályozás egyes pontjai súlyos visszalépést jelentenek a környezet védelmében, és sértik az érintettek – valamint a jövő nemzedékek – egészséges környezethez való jogát – áll az Értékmentő Közösségek civil szerveződés közleményében. (Ma szakértők mutatták be a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet – röviden a BATÉK és a Vízparti Terv – egyes elemeit kifogásoló alkotmányjogi panaszt, egyebek közt Forsthoffer Ágnesnek, a Parlament házelnökének, valamint országgyűlési képviselőknek Lovason.)

Szakértők mutatták be a BATÉK és a Vízparti Terv  egyes elemeit kifogásoló alkotmányjogi panaszt, az eseményen több országgyűlési képviselő is részt vett

(Fotó: Facebook)

Mint írják, a tavaly ősszel elfogadott kormányrendelet két alaptörvény-ellenes elemet tartalmaz.

• Egyrészt lehetővé teszi, hogy az állami főépítész széles mérlegelési jogkörrel, egyedi balatoni biztosítékok nélkül, akár felül is írhassa a helyi és országos szabályokat.
• Másrészt jelentősen csökkenti a zöldfelületek mértékét, több esetben növelve a Balaton körüli, beépíthető területek nagyságát: több száz hektárnyi vízparti területen nőhet a burkolt felszín, ezáltal intenzívebbé válhat a beépítés.

A korábban elért zöldfelületi és zöldterületi szint csökken, a beadványozók és a TASZ szerint ezek a változások egy túlterhelt, sérülékeny ökológiai rendszer további terheléséhez vezethetnek, miközben az állam nem igazolta, hogy a beépítéseknek és a zöldfelületek elvesztésnek nem lesznek káros környezeti hatásai.

A panaszt egy alsóörsi kiskorú, az Aligai Fürdőegyesület, valamint annak vezetője, Bukovszki András nyújtotta be. A beadvány hangsúlyozza: a Balaton nem csupán gazdasági erőforrás, hanem összetett ökológiai rendszer, amelynek védelme szélesebb társadalmi érdek.

A beadványt szakértők segítették

A civil beadvány szakmai megalapozását független szakértők segítették, többek között Huszár Szilvia területrendezési szakértő, területi tervező (korábban részt vett a Vízparti Terv előkészítésében), aki részletes műszaki és térképészeti elemzésekkel támasztotta alá a kifogásokat (és aki a jogalkotás korábbi szakaszaiban is figyelmeztetett a HírBalatonnak nyilatkozva, egyebek közt arról, hogy „200 focipályányi terület a tét”). A TASZ szerint ez is azt mutatja, hogy szabályozás nem veszi figyelembe a valós környezeti kockázatokat.

A panasz egy hosszabb folyamat részeként született meg. Az Értékmentő Közösségek civil szerveződés, az Aligai Fürdőegyesület és helyi civil egyesületek már korábban is többször felléptek a Balaton-part túlzott beépítése ellen: petíciókat indítottak, levélkampányokat szerveztek az aHang közreműködésével, és szakmai javaslatokat dolgoztak ki a vízparti szabályozás megújítására. A civilek és a TASZ korábban alkotmányjogi panasszal is éltek a balatoni beépítések ellen, továbbá számos bírósági pert nyertek, és születtek pozitív kúriai ítéletek.

Magántelkeket parcellázhattak a Balaton-part egy részén

Külön problémát jelent a kiemelt nemzetgazdasági beruházásként kezelt fejlesztések gyakorlata. A Club Aliga 47 hektáros területén például egy ilyen kormányrendelet személyre szabott egyedi beépítési szabályokat ír elő. Ezzel növelték a telek beépíthetőségét is, nemcsak az épületek lehetséges magasságát, csökkentették a minimális zöldfelület arányt, jelentősen korlátozták a közfunkciókat, miközben kedveztek a kormányközeli beruházóknak. Az Aliga 2 nevű partszakaszon a magántelkek parcellázása közösségi funkciók helyett privát használatra történt.

A BATÉK véleményezési eljárásában az észrevételek többségét a kormányrendelet előírásai miatt figyelmen kívül hagyták.

„A Balaton partja már ma is túlhasznált terület. Az új szabályozás további beépítéseket tesz lehetővé anélkül, hogy megfelelő garanciákat biztosítana a környezet védelmére. Ez nemcsak a jelenlegi lakosok, hanem a jövő generációk jogait is sérti

– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza.

Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a jövőben milyen keretek között lehet a természeti erőforrásainkról dönteni.

A kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérik

Fiala-Butora Erika, a panaszosokat képviselő ügyvéd szerint fontos tudatosítani, hogy az egészséges emberi életet megalapozó ökoszisztéma egy egységes rendszer, amelyben a természeti, társadalmi és gazdasági hatások egymásra hatnak: egy túlépítkezett terület negatívan befolyásolja a természeti környezetet, amely pedig rontja az ember egészséges élethez szükséges feltételeit. Ezért már a jogszabályalkotás során rendkívül fontos bevezetni egy rendszerszemléletet, tudatosítani, hogy a természetben minden mindennel összefügg, a negatív hatásokat pedig idejében fel kell ismerni és mérlegelni.

A jelenlegi AB indítvány ennek a rendszerszemléletnek a hiányát támadja a konkrét jogszabályon keresztül. A beadványozók azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket, és erősítse meg: a környezetvédelem és a társadalmi részvétel nem szorulhat háttérbe gazdasági érdekek mögött.
Az ügyben a TASZ megbízásából Fiala-Butora Erika ügyvéd jár el képviselőként.

Az Alkotmánybírósági beadvány itt érhető el:
https://alkotmanybirosag.hu/ugyadatlap/?id=3DCEC3019EE072C4C1258DE0005C2B26