Kutató: „nem okos dolog „picsogni” az árvaszúnyogok miatt, közben önteni a betont a Balaton-partra”
„Nem túlzottan okos dolog egyfelől picsogni, panaszkodni az árvaszúnyogok és az algavirágzás miatt, miközben folyamatosan öntjük a betont a Balaton partjára” – fogalmazott a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki, siófoki ülésén.
Dr. Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója (középen) a BFT pénteki ülésén (Fotó: HírBalaton)
Dr. Vasas Gábor konkréten a korábban szabadstrandként használt fonyódi területen, a Pogányvölgyi-víz torkolatánál jelenleg megkezdett 99 lakásos társasház építésére is utalt, kivetítőn bemutatva a helyszínt. (Az építkezés tavaly egy nappal a parti építkezéseket betiltó rendelet előtt kapta meg az építési engedélyt – sajtóértesülések szerint.) A kutatóintézet korábban állást is foglalt az ügyben ellenezve az építkezést.
A professzor a BFT ülésén kifejtette, már drasztikus nyomai vannak a klímaváltozás közvetlen hatásainak a Balatonon, így különösen fontos lenne megőrizni, ami még van, hiszen a természet, ha hagyjuk képes a megújulásra.
A tónak és a part menti természetes élőhelyeknek (nádasok, berekterületek, befolyók) térre van szükségük az öntisztuláshoz. Ha a beruházásokkal elvágjuk a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, a Balaton jövőjét veszélyeztetjük – hangsúlyozta. Hozzátette: a fejlesztések helyett alkalmazkodásra van most szükség.
Mi történt idén nyáron a Balatonban?
A professzor kitért arra is, hogy idén nyáron milyen hatásait lehetett érezni a klímaváltozásnak a tónál. A kialakult extrém hőkupola (hőhullám) hatásaként a Balaton vízhőmérséklete még 3–5 méteres mélységben is elérte a közel 30 °C-ot, ami korábban teljesen ismeretlen jelenség volt. Ez elindított egy eddig szintén nem tapasztalt turbulens változást a tóban: a korábban alga- és transzparensmentes víz másfél hét alatt teljesen megváltozott – tette hozzá.
A melegedés hatására az algásodás már nemcsak a nyugati medencére korlátozódott, hanem a tó jelentős részén megjelent.
Az árvaszúnyog, mint társadalmi nyűg, és mint ökológiai haszon
Az óriási mennyiségű árvaszúnyog-rajzás – ami nem tévesztendő össze a csípőszúnyogokkal zavarta a turizmust, de a tó számára létfontosságúnak mondható – mondta az főigazgató. Mint kifejtette, szúnyoglárvák a tó üledékében lévő szerves anyagokat fogyasztják. Amikor kirepülnek, több tízezer tonnányi szerves anyagot és tápanyagot vonnak ki és visznek el a tó ökológiai rendszeréből. Emellett a halállomány legfőbb táplálékbázisát jelentik.
Árvaszúnyog-rajzás korábban is létezett, de most azért kellemetlenebb a hatása, mert a klímaváltozás miatt felerősödtek a naplemente utáni, észak-északnyugati száraz légáramlatok. Ezek a szelek a kirepülő árvaszúnyog-tömeget pont a part menti (főleg dél, dél-keleti) 500–1000 méteres sávba fújják be, ahol a fények még inkább odavonzzák őket. A parttól 2 kilométerre a lakosság már semmit nem érzékel ebből.
A vízszintingadozástól se kellene tartani
Száz évvel ezelőtt a Balaton vízszintje természetes módon akár 1 métert is ingadozott, amit a természetközeli partvonal és a társadalom is gond nélkül tolerált – mutatott rá Dr. Vasas Gábor.
A mai, merev, kikövezett és beépített partfalak mellett a társadalom már tízcentiméteres vízszintcsökkenéseknél is „pánikol” – tette hozzá.
A klímamodellek szerint a következő 10–30 évben a Balaton vízszintje a külső vagy belső vízpótlási kísérletek ellenére is drasztikusan mozogni fog – szögezte le a tihanyi kutatóintézet vezetője.
