Rejtélyes akna került elő a bakonyi várnál, a régészek is törik a fejüket (veol.hu)

Önkéntesekkel közösen végzett ásatás során tárták fel a rejtélyes aknát, de még nem tudni, mi lehetett a szerepe. A bakonyi régészet friss felfedezése egy bakonyi vár környezetének múltjához adhat hozzá fontos adalékokat, de egyelőre nem tudták bizonyítani, mire használhatták. Nagy Szabolcs Balázs régész nyilatkozott a veol.hu-nak.

Találkozz a régészettel testközelből! – így hívott ásatási részvételre a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum a bakonyi várhoz, a bándi Essegvárhoz. Az Árpád-kori várfalak előterében augusztusban a bakonyi régészet újabb eredményeként közösségi ásatás során egy rejtélyes akna került elő, és más érdekességekről is beszámolt a lapnak Nagy Szabolcs Balázs, a múzeum régésze.

A bakonyi régészet friss felfedezése a bándi várnál talált rejtélyes akna

Nagy Szabolcs Balázs elmondta, hogy a korábbi években főként régészeti gyakorlattal rendelkező egyetemisták érkeztek az ásatásra, idén sok más önkéntes is, és nemcsak a környékről, hanem az ország távolabbi részeiből is jöttek érdeklődők, például Kelet-Magyarországról, Debrecenből és többen Budapestről.

Fontos felfedezésnek számít a vár története szempontjából, hogy az erődítmény északi részén nyitott kutatási szelvényekből a várépítést megelőző időkből is kerültek elő pénzérmék, II. András és III. Béla idejéből. Ezek segítik a többi lelet kormeghatározását is, valamint megerősítik azt, hogy a vár északi része is felépülhetett már a XIII. század második felében.

Az idei régészeti feltárás egyik izgalmas fejleménye egy földbe mélyített beásással, aknával kapcsolatos. Az akna széleit nagy méretű, élére állított kövekkel szegélyezték, így bélelték ki. A kis alapterületű, de jól megépített akna alján, oldalain és betöltésén egyaránt jól megfigyelhető, hogy erős hőhatásnak volt kitéve a múltban. Az azonban még fejtörést okoz a szakembereknek, mi lehetett pontosan a szerepe, egyelőre csak elméleteket sikerült felvázolni.

Valószínű, hogy valamilyen ipari tevékenység nyoma lehet a rejtélyes akna, de még sok a nyitott kérdés ezzel kapcsolatosan.
Gondolhatnánk valamilyen fémművesség emlékére, például vas vagy bronz megmunkálására, de semmilyen salakanyag vagy olvadék nem utal erre az akna környezetében. A középkori téglaégető, mészégető vagy fazekaskemencék nem ilyen formát szoktak mutatni.

A régészek tehát a kérdések megválaszolása érdekében további bizonyítékokat gyűjtenek, egyelőre csak annyi látszik világosan, hogy az akna használata megelőzte a várfalak építését.
Az Árpád-kori toronynál és várfalaknál számos lelet került elő és izgalmas összefüggésekre derült fény.

Az idei régészeti feltárás izgalmas eredményei

Gazdag leletanyag került elő az idei ásatás során is a bándi várnál, akárcsak korábban. Hasáb alakú, vörös homokkő kváderekkel szépen megerősített falsarkot tártak fel a vár déli részén, és sok kisebb lelet előkerült az előtte feltárt feltöltésből, a XV. századból, azaz az 1400-as évekből. A többi közt

kerámiatöredékek,
állatcsontok,
nyílhegyek,
kovácsoltvas kés,
gótikus ajtóról származó rátétdíszek, rézveretek, többek közt két hatágú csillag alakú veret is.
Továbbá díszes külföldi, itáliai üvegpoharak darabjai
és ezüstpénzek,
ruhadíszek, köztük egy aranyozott ezüst ruhadísz is.

Az egykori téglatorony és a kő palotaépület közötti külső várfalban pedig egy befalazott szűk ajtónyílást találtak. Ez az építészetileg izgalmas részlet tehát egy későbbi, középkori átalakítást igazol.
Egyetemisták és sok más önkéntes is érkezett az Essegvárhoz a feltárásra.

Már több ezer lelet előkerült

Az Essegvár Bánd fölött, a Séd patak mentén emelkedő dolomitszirten áll. A középkorban az Essegvári család birtoka volt, később azonban a török kori harcok idejére már elvesztette szerepét, pusztulását a kutatók nagyjából Veszprém 1552-es elfoglalásához kötik – írja a veol.hu.