Újabb pánikkeltés: patkányokkal és fertőzéssel riogatnak a Balatonnál – szó sincs fertőzésveszélyről (sonline.hu)

Rókaürülékkel, rágcsálókkal és súlyos fertőzésekkel riogatnak az interneten a magyar tenger partján. Bodó Iván halászati mérnök és író szerint a patkányok a Balatonnál a természetes élővilág részei. Mint mondja, rágcsálók és rókák eddig is éltek a tó környezetében, a természettől nem kell félni, fertőzésveszélyről pedig szó sincs.

A patkányok a Balatonnál régóta jelen vannak, az utóbbi napokban mégis egyre több cikk számol be arról, hogy rágcsálók bukkantak fel a déli part kiszáradt medrében, ahol napközben gyermekek játszanak. A híresztelések Tóth Gábor élelmiszermérnök Facebook-bejegyzéséből indulnak ki, aki közegészségügyi kockázatról, állati ürülékkel terjedő kórokozókról, súlyos fertőzésekről írt – írja a sonline.hu.

A témával kapcsolatban a lap megkereste Bodó Iván halászati szakmérnököt és írót, aki alaposan ismeri a tó élővilágát.
Bodó Iván szerint a cikkek olyan állatokat állítanak be új veszélyforrásként, amelyek régóta jelen vannak a Balatonon és valamennyi nagyobb természetes víz közelében. Ilyesmivel riogatni nem szabad. Tény, hogy mindig is voltak patkányok a tónál. A vándorpatkányok és a házi patkányok régóta élnek a nádasokban, a kövek között és a mólókon.

A szakember elmondta, a rágcsálók az ökoszisztémában is feladatot látnak el. Mindenevőként elfogyasztják az elhullott állatok maradványait és növényi táplálékot is keresnek, vagyis takarító szerepük is van. Túlszaporodásukat természetesen meg kell akadályozni, ez azonban elsősorban azokon a helyeken válhat szükségessé, ahol nagyobb mennyiségű takarmány van.

A patkányok nagyobb számban ott szaporodnak el, ahol állatokat tartanak és takarmányt találnak. Ez ellen a gazdák mindig is tettek, például macskát tartottak, vagy hagyták, hogy a nyest elvégezze a dolgát. A balatoni jelenlétük miatt sem kell pánikot kelteni. Ezt általában úgy kell kezelni, mint a természetes környezet részét – fejtette ki a halászati mérnök.

Bodó Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy a patkányok jellemzően olyankor mozognak a parton, amikor a fürdőzők már nincsenek ott. Kerülik az emberi tömeget, éjszaka viszont élelmet, elhullott halat és más elfogyasztható maradványokat keresnek.

A patkányok akkor járnak a strandra, amikor mi már nem vagyunk ott. Nem a tömeg között szaladgálnak. Megeszik a döglött halat vagy bármit, amit találnak, aztán továbbállnak. Éjszakai állatokról beszélünk, miközben mi nappal használjuk a strandot. Éppen ezért érthetetlen, hogyan lehet ebből ilyen riogató cikkeket készíteni  – mondta Bodó Iván.

A szakember szerint a mostani hírek hátterében az áll, hogy az alacsony vízállás miatt nagyobb homokpadok kerültek felszínre. Az emberek ezeken a területeken olyan állatokkal és nyomokkal találkozhatnak, amelyek korábban a nádasban, a kövezések között vagy a vízpart kevésbé megközelíthető részein maradtak.

Bejárta az internetet egy fotó, amelyen egy homokpadon ürítő róka látható. Bodó Iván szerint ebből sem lehet rendkívüli balatoni veszélyre következtetni.

A róka inni jár a tóhoz, vadászik, vagy elfogyaszt egy elhullott állatot. Akár patkányt is foghat. Magasabb vízállásnál ugyanúgy a környéken ürít, csak akkor kevésbé látjuk a nyomait. A hattyú is szívesen ürít a száraz, szilárd felületekre. Ettől nem kell félni, a természettől nem kell félni  – hangsúlyozta a szakember.

Bodó Iván szerint Balaton partján semmi sem utal járványra. Hozzátette, a patkány gondosan tisztálkodó állat, amit a kedvtelésből tartott példányok viselkedése is jól szemléltet. Ettől függetlenül túlszaporodásukat és az emberi élelmiszerekhez való hozzáférésüket ellenőrizni kell, egy-egy vízparti példány észlelése azonban önmagában nem igazolja a közegészségügyi veszélyről szóló állításokat.