Nehéz helyzetben a balatoni borászok (agroinform.hu)
Mindenki az aszálytól félt, de egészen más csapott le a balatoni szőlőkre – írja az agroinform.hu.
Nem kezdődött problémamentesen az idei szüreti időszak a Dél-Balatoni Borvidéken. A térségben jelenleg nem elsősorban az aszály, illetve az aranyszínű sárgaság jelenti a legkomolyabb kihívást, hanem a szőlőültetvényeken megjelenő vadak. A száraz időjárás következtében természetes élőhelyükön kevesebb táplálékot találnak, ezért egyre gyakrabban keresnek élelmet a szőlőkben, ahol jelentős mennyiséget fogyaszthatnak el a termésből.
Androsics Ferenc balatonőszödi borász az eddigi tapasztalatok alapján úgy értékeli, hogy a szőlő minőségével alapvetően nincs probléma, a betakarítható mennyiség azonban számottevően elmarad a korábbi várakozásoktól. A boglári borvidéken a hagyományoknak megfelelően idén is az Irsai Olivér szüretével indult a betakarítás. Az egyes fajták és területek között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak. Vannak olyan ültetvények, ahol szép termés fejlődött, így ezeken a helyeken a mennyiséggel sem várható komolyabb probléma.
Elsősorban azokon a területeken számítanak terméskiesésre, amelyeket tavasszal fagykár ért. A gazdálkodókat azonban nem csupán az idei szőlő mennyisége és minősége foglalkoztatja. Fontos kérdés az előző időszakból megmaradt borkészletek sorsa is.
A forint erősödése kedvezőtlenül érinti a borok értékesítését, illetve a készletek értékét. A szüret alatt még változhat a helyzet. A hazai borpiaci folyamatokat ugyanis jelentősen befolyásolhatja, hogy más bortermelő országokban milyen mennyiségű és minőségű szőlőt takarítanak be.
A kabóca ellen továbbra is szükség van a védekezésre
Az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szintén fontos feladat maradt a borvidéken. A kötelezően előírt három permetezést elvégezték, és a tapasztalatok arra utalnak, hogy sikerült visszaszorítani a kórokozót terjesztő kabóca állományát.
A most észlelhető tünetek ugyanakkor nem feltétlenül friss fertőzés következményei. Egyes, korábban megfertőződött szőlőtőkék esetében a betegség lappangási ideje miatt csak évekkel később válnak láthatóvá az elváltozások. A tüneteket mutató tőkéket a szüreti munkák befejezése után eltávolítják.
A borász beszámolója szerint a saját chardonnay-ültetvényükön is találtak már ilyen szőlőtőkéket. Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy a térségben nincsenek elhanyagolt ültetvények. Ez azért különösen fontos, mert a gondozatlan szőlőkben fennmaradó fertőzött növények és a kórokozót terjesztő kabócák a környező, megfelelően művelt ültetvények számára is komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A borász szerint a hegybírók megfelelően végzik az ezzel kapcsolatos feladataikat, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség terjedését ellenőrzés alatt tartsák.
Gasztronómia és borértékesítés: változnak a fogyasztói szokások
A borpiacon eközben az értékesítési tapasztalatok is egyre változatosabb képet mutatnak. Míg a korábbi években viszonylag kiegyensúlyozottan alakult az eladott bor mennyisége, jelenleg már jóval nagyobb különbségek tapasztalhatók az egyes vendéglátóhelyek között.
A borász tapasztalatai szerint nehéz két olyan éttermet találni, ahol azonos folyamatokról számolnának be. Egyes helyeken emelkedett a borértékesítés, máshol viszont visszaesést tapasztalnak. A különbségek hátterében jelentős részben a fogyasztói igények átalakulása állhat.
Az értékesített bor mennyisége növekedést mutat, miközben az egy főre jutó fogyasztás valamelyest mérséklődött. A borász szerint a boraikat népszerűsítő kampányok ugyanakkor eredményesek, különösen a közvetlen környezetükben – olvasható a portálon.
