Miközben több megyében leállítják, Zalában tovább működik a jégkármérséklő rendszer (veol.hu)

Miközben az ország nagy részén leállítják a JÉGER talajgenerátorait, Zalában továbbra is működésben marad a hálózat. A jégkármérséklő rendszer sorsáról a gazdálkodók véleménye alapján született döntés, ugyanakkor a működés feltételei jelentősen szigorodnak. A jövőben a generátorokat csak akkor indítják el, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt.

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara reprezentatív felmérést készített a gazdálkodók körében. Az eredmények alapján több vármegyében leállítják a jégkármérséklő rendszert, Zalában azonban tovább működik.

Megosztotta a gazdákat a jégkármérséklő rendszer

Az idei aszály miatt élénk szakmai és társadalmi vita alakult ki arról, lehet-e összefüggés a jégkármérséklő rendszer működése és a csapadékhiány között. Több petíció is indult, ezért Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát kérte fel egy ötezer gazdálkodó véleményét kikérő reprezentatív felmérés elkészítésére. Az eredmények alapján született meg a döntés arról, hogy mely vármegyékben marad üzemben a rendszer.

Zalában marad, de ritkábban kapcsolják be

A felmérés szerint országosan a gazdák 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetését támogatta. Zalában viszont 50,5 százalék a működés fenntartása mellett foglalt állást, ezért a vármegye azon négy térség közé került Vas, Somogy és Baranya mellett, ahol továbbra is működik a JÉGER.

A változás ugyanakkor jelentős: míg korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűségnél is elindulhatott a védekezés, mostantól erre csak akkor kerülhet sor, ha a HungaroMet legalább 80 százalékos valószínűséggel jelez jégesőt.

A lap az elmúlt hónapokban több alkalommal is foglalkozott a jégkármérséklő rendszer működésével. Bemutatta, hogyan dolgoznak a generátorok, megszólaltattuk a szakembereket, és a zalai jégesők után azt is körbejártuk, milyen szerepet tölthet be a rendszer a gyümölcsösök és más ültetvények védelmében. Kelenik Levente István, a Golden-Garden Invest Kft. kertvezetője és a MAGOSZ Zala vármegyei ifjú gazda tagozatának elnöke lapunknak korábban úgy fogalmazott, hogy egyetlen erősebb jégeső is elegendő ahhoz, hogy egy gyümölcsösben jelentős terméskiesést okozzon, ezért minden olyan megoldás fontos, amely mérsékelheti a károkat.

A szakmai álláspont változatlan

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban többször hangsúlyozta, hogy a JÉGER célja nem a csapadék befolyásolása, hanem a zivatarfelhőkben kialakuló jégszemek méretének csökkentése, ezzel mérsékelve a mezőgazdasági károkat.

Miközben a döntés még mindig élénk vitákat vált ki, hétfőn heves jégeső csapott le Salgótarján térségére. Nógrád vármegye már azok közé tartozik, ahol leállították a JÉGER működését. A két esemény időbeli közelsége miatt a közösségi médiában ismét fellángolt a vita.

Mit mond a meteorológus?

A jégkármérséklő rendszer körüli vitáról Balázs Ferenc, az IHAROS-MET meteorológusa is beszélt a lapnak. Szerinte a hétfői salgótarjáni jégeső nem számított rendkívüli eseménynek, inkább egy tipikus nyári hőzivatar kísérőjelensége volt, amely kis területet érintett, és helyenként felhőszakadással, jégesővel járt.

A meteorológus szerint ugyanakkor a közösségi médiában és egyes internetes oldalakon rengeteg félrevezető információ jelent meg a JÉGER működéséről, ami sok gazdálkodót és laikust is bizonytalanná tett. – Nagyon sok gazda is felült ezeknek a dezinformációknak, és a hétköznapi emberek közül is sokan elhitték ezeket – fogalmazott.

Külföldi példák kontra hazai események

Balázs Ferenc úgy véli, szakmai szempontból egy egységes döntés könnyebbé tenné a rendszer hatásának megítélését. – Ha már változtatunk, akkor vagy kapcsoljuk le mindenhol, vagy működjön az egész országban. Így könnyebben kiderülne, hogy valóban a jégkármérséklő rendszer befolyásolja-e a csapadékot, vagy egyszerűen a tartós anticiklonális helyzet okozza az aszályt a Kárpát-medencében és Közép-Európában.

A meteorológus szerint a jégkármérséklő rendszer működését érdemes hosszabb időszak adatai alapján értékelni.

Az elmúlt években Magyarországon nem fordultak elő olyan, pingponglabda vagy tojás nagyságú jégszemekkel járó károkozások, mint amilyeneket például Észak-Olaszországban vagy Szlovéniában láttunk. Kevés még az adat, de ettől függetlenül nem hamis az az állítás, hogy a jégkármérséklő rendszer ebből a szempontból hatékony.

Hozzátette, a rendszer hatékonyságának hosszú távú megítéléséhez további vizsgálatokra és adatokra is szükség van.

A vita ugyanakkor ezzel még nem zárult le. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter korábban bejelentette, hogy független tudományos vizsgálat is indul annak tisztázására, van-e bármilyen kapcsolat a jégkármérséklő rendszer működése és az aszály között. A mostani változások tehát átmeneti intézkedésnek is tekinthetők, miközben a szakmai vizsgálatok tovább folytatódnak – olvasható a portálon.