Titkos misszió a tó fenekén – így keresik a háborús repülőgéproncsokat a Balatonban (sonline.hu)

A második világháború légi harcai során számos gép került a víz mélyére. A balatoni repülőroncsok után a mai napig kutatnak. A szakszerű, célzott feltárásoknak köszönhetően kiderült, hogy három-négy jelentősebb roncsot rejthet a tó iszapja – tudta meg a Magyar Honvédség szakemberétől a sonline.hu.

A 2023-ban Balatonakarattyán kiemelt, Magyarországon gyártott Messerschmitt Bf 109-es vadászgép sikere hatalmas lendületet adott a munka folytatásának. A balatoni repülőroncsok feltárása és a leletek azonosítása ugyanakkor nem egyszerű leletmentés, hanem összetett hadtörténeti és kegyeleti feladat.
balatoni repülőroncsok

– A szakmai előkészítés és a történeti kutatás a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Roncskutató Egyesület kezében van, míg a Magyar Honvédség alakulatai végrehajtó szervként rendelkeznek az ehhez szükséges modern vízi és víz alatti felderítő és műszaki berendezésekkel – mondta a Sonline.hu-nak Magó Károly zászlós, a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár kutatója.

Jelenleg is kutatják a balatoni repülőroncsokat

A kutatások jelenleg is folyamatban vannak. A szakemberek célja, hogy szisztematikusan felmérjék azokat a területeket, ahol még rejtőzhetnek háborús maradványok.

Bár az ’50-es években kifejezetten fémgyűjtés céljából emelték ki a Balatonból is a roncsokat, a Balaton keleti és nyugati medencéjében egyaránt maradtak még át nem kutatott helyszínek. Szakmai becslések szerint legfeljebb három-négy jelentősebb repülőgéproncs lehet még a tóban.

A leletek állapota eltérő. Miközben az évtizedek során a magnézium- és alumíniumötvözetek sok esetben teljesen elkorrodáltak, az iszap által betakart alumínium alkatrészek néha még az eredeti festésüket is megőrizték. A víz alatti roncsok felkutatását ugyanakkor jelentősen nehezíti a minimális látástávolság és a folyamatosan mozgó iszapréteg.

A szisztematikus feltáráshoz nemcsak felkészültség, hanem jelentős anyagi forrás is szükséges. Ez utóbbi miatt a roncskutatás területe időről időre vonzza a kétes szándékú szereplőket is, akik szakmai alapok nélkül próbálnak támogatáshoz jutni. – A tudományos kutatás nem a szenzációhajhászásról szól. Kifejezetten nehezményezzük azokat az eseteket, amikor különböző szereplők szakmai alapok nélkül, gyanús vagy félrevezető ígéretekkel próbálnak pénzt és támogatást szerezni a lehetséges roncskutatásokra.

Ha mi is előre bejelentenénk egy feltételezett helyszínt, amiről végül kiderül, hogy nincs ott semmi, pontosan olyan hiteltelenné válnánk, mint azok a szerencselovagok, akik szakmaiság nélkül csapják be az embereket- hangsúlyozta Magó Károly. Mint mondta, a roncsok legnagyobb védelmét az adja, hogy az illegális roncskereskedők és gyűjtők nem ismerik a pontos helyszíneket.
Hirdetés

A kutatók a műszeres méréseket – fémkeresőket és szonárokat kombinálva – csendben, a nyilvánosság kizárásával folytatják minden évben egy-egy héten át. A feltárt tárgyi emlékek a restaurálást követően múzeumokba kerülnek, hogy méltó módon mutassák be a magyar légtérben szolgálatot teljesítő katonák helytállását – olvasható a portálon.