Titkos kriptára bukkantak a keszthelyi kápolna padlója alatt (zaol.hu)

Különleges falképek, régi oltárok és egy eddig ismeretlen kripta került elő a keszthelyi Szent Miklós-kápolna kutatása során. A régészeti ásatás eredményeiről Orha Zoltán régész-muzeológus, a freskókról pedig Nemessányi Klára restaurátor mesélt a helyszínen – a zaol.hu tudósítása szerint.

A külső falképekre 2000-ben, a kápolna felújítása közben figyeltek fel. A középkori festmények nagy meglepetést okoztak, négy évig bedeszkázva várták a helyreállítást, amelyre 2004-ben került sor. A belső teret 2022-ben is kutatták, ekkor derült ki, hogy szinte minden falon gótikus festés rejtőzik.

– Nem egy, hanem két festett réteg van – mutatta Nemessányi Klára. A felső réteg nagyjából 1390-re datálható, alatta pedig egy, a 14. század elejéről származó festés látható. A felső képen egy ruha részlete, az alsón apró arcok és alakok rajzolódnak ki, amelyek talán egy trónjelenethez tartoztak. A falképsorozat hat, egész alakos figurát és egy mozgalmas küzdelmi jelenetet is őriz. A kutatók szerint ikonográfiai szempontból is ritka, jelentős alkotásokról van szó, amelyeket feltehetően egy vándorló festő készített.

Oltárok, padlók és egy váratlan kripta

A kutatószelvényeket a 2025 nyarán végzett geofizikai vizsgálat eredményei alapján jelölték ki. A bejáratnál egy korábbi kapuzat maradványait keresték, a kápolna mellett pedig az egykori külső járószintet próbálták megtalálni. Ezek a kutatások nem hoztak eredményt, ezért a szelvényeket visszatemették.

Odabent viszont sorra kerültek elő a részletek. Megtalálták a hajó mintegy húsz centiméter vastag járószintjét, az 1775-ben kialakított barokk téglapadlót, egy barokk oltár alapozását, valamint egy korábbi oltár és a hozzá tartozó lépcső maradványát.

Egy kivett tégla mögött nyílt meg a kripta

A legnagyobb meglepetés a szentély feltárásakor érte a régészeket. Egy fal teteje bukkant elő, majd a kövek és téglák bontása közben kiderült, hogy üreg húzódik mögötte.

Először azt hittem, csak a két fal között van egy mélyedés. Amikor kivettünk egy téglát, láthatóvá vált, hogy ott egy nyílás van

– idézte fel Orha Zoltán. Először endoszkóppal próbáltak benézni, de abból még nem derült ki pontosan, mit találtak. Ezután óvatosan, téglasoronként haladva, közel egy hét alatt tették szabaddá a bejáratot.

A kriptában összeroskadt fenyőfa koporsók fekszenek. Jobb oldalon két nagyobb koporsó, valamint egy kisebb gyermekkoporsó deszkái láthatók, balra pedig egy további koporsó helyezkedik el.

Amit most láttam, az alapján négy elhunytat temethettek ide, de lehet, hogy tévedek, vagy alattuk van még egy sor. Ez csak egy későbbi feltárás során derülhetne ki

– mondta a régész. Csontokat egyelőre nem lehet látni a deszkák között, így az állapotukról sem tudnak biztosat. Orha Zoltán szerint a fenyőfából kioldódó anyagok akár az emberi csontokat is károsíthatták.

Egyelőre nem nyitják fel a koporsókat

A kripta feltehetően az 1717-es felújítás idején vagy nem sokkal később készülhetett, 1775-ben viszont már nem használták.

A nyitás veszélyeztetné a bent maradt textil-, fa- vagy papírdarabokat, ezért csak famintát vesznek. A dendrokronológiai vizsgálat akár egy-két éves pontossággal is segíthet meghatározni a temetkezések idejét. Ami találtak még:

• Pénzérmék
• középkori gombtöredék
• kerámiadarabok
• freskótöredékek

Nemessányi Klára elmondta: a falakon két festett réteg található. A felső nagyjából 1390-ből, az alsó a 14. század elejéről származhat.

A munkábanönkéntesek is részt vettek. A következő feladat a kápolna vízesedésének lassítása, valamint a feltárt értékek későbbi bemutatása lesz – írja a zaol.hu.