A vendéglátóhelyek száma jelentősen csökkent hat év alatt Magyarországon (MTI)

Tavaly év végén 41 852 vendéglátóhely működött Magyarországon, ami jelentős, 18 százalékos visszaesés a 2019. évi több mint 51 ezer egységhez képest; mindez az ágazat jelentős strukturális átalakulását eredményezte az MBH Bank legfrissebb ágazati elemzése szerint.

Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésben kifejtette: a járványt követő energiaválság tömeges bezárásokhoz vezetett, ami különösen a kereskedelmi vendéglátóhelyeket érintette. Ezen belül az italüzletek, kávézók, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyek száma hat év alatt 35 százalékkal csökkent. Az éttermek, büfék és gyorséttermek száma 16 százalékkal, míg a cukrászdáké 8 százalékkal esett.

Kitért arra: Budapesten 2019 és 2025 között 20 százalékkal esett vissza az egységek száma, az utóbbi két évben azonban alig 2 százalékos volt a csökkenés. Szintén 20 százalékos mérséklődés volt az Észak-Alföldön, illetve Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is. Bár minden régióban csökkent a vendéglátóhelyek száma, a visszaesés a Nyugat-Dunántúlon volt a legmérsékeltebb, 14 százalék.

A vállalkozásszám csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között alig 1,4 százalékkal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálás, az előzetes adatok alapján 2025-ben a szektor veszteséget termelt.

Az elemző rámutat: a vendéglátás költségszerkezetét döntően az élelmiszerárak, a bérköltségek és az energiaárak határozzák meg. Az élelmiszer-, bér- és energiaköltségek egyidejű emelkedése jelentős költségsokkot okozott a vendéglátó vállalkozások számára. Mindez arra utal, hogy a vendéglátásban megfigyelhető áremelkedés jelentős része költségoldali kényszerekből fakadt.

A magyar vendéglátóipar 2025-ben átalakulási szakaszban volt az adatok alapján. A vendéglátóhelyek számának csökkenése nem ciklikus jelenség, hanem mélyebb strukturális változásokat eredményezett az elemző szerint. A vendéglátás elmúlt éveit árvezérelt alkalmazkodás jellemezte. A szektor teljesítményét a költségnyomás és a visszafogott kereslet határozta meg, emiatt a piaci koncentráció erősödött, és a nem profitábilisan működő szereplők kiszorultak.

A várhatóan javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom erősödése kedvező alapot teremthet – vélekedett Horti Flóra.