A balatoni kutatók elérték a céljukat, elindult a szakmai párbeszéd a vitorlázás felelősségéről
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalása a balatoni vitorlázás és kishajózás környezeti felelősségéről elérte a célját: elindult a szakmai párbeszéd – olvasható a tihanyi kutatóintézet közösségi oldalán.
A bejegyzésben megköszönték a visszajelzéseket, majd így folytatták:
Köszönet továbbá a Balatont szerető hajósoknak, vitorlázóknak, kikötőmestereknek, akik ezügyben korábban is megkeresték intézetünket és megtiszteltek minket bizalmukkal.
Külön öröm számunkra, hogy a felvetett kérdések a Magyar Vitorlás Szövetség figyelmét is felkeltették és csatlakoztak felhívásunkhoz.
Ennek eredményeként Intézetünk főigazgatója, prof. Dr. Vasas Gábor meghívást kapott a Fehér Szalag és a Kékszalag eseményeire, ahol lehetőség nyílt arra, hogy a Balaton jövőjét érintő legfontosabb kérdésekről beszéljen.
A Fehér Szalag közvetítésében a Balaton vízminőségéről, míg a Kékszalag felvezető műsorában a BalatonScience kezdeményezésről, a Balaton aktuális állapotáról és az Intézetben zajló kutatásokról osztotta meg gondolatait. Beszélt a tudomány szerepéről és felelősségéről a társadalmat és a gazdaságot érintő kérdésekben.
Hiszünk abban, hogy a Balaton jövőjét érintő kihívásokra csak közös gondolkodással és együttműködéssel lehet valódi válaszokat adni. Örömmel látjuk, hogy az állásfoglalásunk nemcsak visszhangot váltott ki, hanem elindított egy olyan közös folyamatot is, amelyben a tudomány és a hajós társadalom együtt keresi a Balaton hosszú távú védelmét szolgáló megoldásokat.
Ez még csak a kezdet, de egy fontos kezdet. Köszönjük a Magyar Vitorlás Szövetség nyitottságát, és minden érintettnek, aki partner a közös gondolkodásban és a cselekvésben.
A Balaton közös felelősségünk – és közös jövőnk.
*
A BLKI főigazgatója a Kékszalag vitorlásverseny mai sajtótájékoztatóján többek között az alábbiakat emelte ki:
„Az elmúlt hetekben sok szó esett a Balaton vízszintjéről és állapotáról. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Balaton jövőjét nem egyetlen tényező határozza meg, hanem a klímaváltozás, a vízháztartás változása és az emberi terhelések együttes hatása. Éppen ezért minden olyan közösségnek, amely használja és szereti a tavat, szerepe van annak megóvásában – így a vitorlázóknak is.
A vitorlázók nagyon sokat tehetnek a Balatonért két egyszerű, de rendkívül fontos dologgal. Az első a fedélzeti szennyvíz szabályos kezelése. Ma már rendelkezésre állnak a kikötőkben azok a fogadóállomások, ahol a szennyvíz biztonságosan leadható. Ahol pedig nem, ott tegyen érte a vitorlázók közössége! A szennyvíz tóba juttatása nemcsak jogszabályba ütközik, hanem higiéniai és ökológiai kockázatot is jelent. A felmelegedő Balatonban a bekerülő mikroorganizmusok másképpen viselkedhetnek, mint korábban, miközben a tápanyagok az algásodást is fokozzák.
A másik fontos terület a hajóápolás. A hajótestek tisztításánál és karbantartásánál törekedni kell arra, hogy minél kevesebb vegyszer kerüljön a vízbe, és ahol lehet, környezetkímélő készítményeket használjanak. A Balaton egy viszonylag kis víztömegű, érzékeny ökoszisztéma, ezért sok apró terhelés összeadódva már mérhető hatást okozhat.
Nagyon örülök annak, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség partner ebben a szemléletformálásban, és elfogadta a Balatonscience ajánlásait. Ez azt mutatja, hogy a tudomány és a sport nem egymással szemben állnak, hanem közös célért dolgoznak. A vitorlázók talán azok, akik a legtöbb időt töltik a Balaton vizén. Ha ők példát mutatnak a felelős vízhasználatból, annak messze túlmutató hatása lehet.
A Balaton nem csak versenypálya és nem csak turisztikai célpont. Egy élő ökoszisztéma, amelynek állapota meghatározza mindannyiunk jövőjét. Ennek megőrzése közös ügyünk és közös felelősségünk.”
