Sármellék erőssége a közösségi élete és a jó fekvése

Sármellék bár elöregedő zalai falu, a lakosság száma mégis mutat némi növekedést az utóbbi években, a környék városaiból beköltöző, többnyire kisgyerekes családoknak köszönhetően. Vonzerejét annak köszönheti, hogy látványosan fejlődő, nagyon élhető település a táji adottságai, a szolgáltatások bősége, és az összefogásra épülő, aktív társadalmi élet, valamint a közeli kisvárosok nyújtotta munkalehetőségek miatt – mondta a polgármester a HírBalatonnak.

Dr. Mismás Biri, aki lassan két éve vezeti a falut, maga is beköltözőnek számít. Egy közeli városból érkezett ide családostul, mert szerette volna, hogy a gyerekei természetközelibb, egészségesebb helyen, falusias környezetben nőjenek fel.

Elmondása szerint a helyi rendezési terv lehetőséget kínál a település bővítésére, de egyrészt a falu költségvetése nem teszi lehetővé az újabb építési telkek kialakítását, másrészt még igény sincs rá, hiszen akad felújítható, fejleszthető ingatlan elég.

Rugalmasan kezeljük, és nyitottan állunk az igényekhez, mert mi is azt szeretnénk, ha bővülne a lakosság, hiszen Sármellék adottságai – közelsége a Balatonhoz és Hévízhez, jó közlekedési kapcsolatai, biztonságos lakókörnyezete – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a település vonzó legyen a fiatalok számára is

– mondta a polgármester.

Arról is beszámolt, szolgálati lakással is jól állnak. Évekkel ezelőtt nyertek támogatást a Magyar Falu programon keresztül, amiből négy új szolgálati lakás épült a két meglévő mellé. Ennyi elegendőnek bizonyul. Ezeket a lakásokat a körzeti megbízott, hivatali dolgozó és a bolgár tanárok lakják, sőt kettő jelenleg kihasználatlan.

Az iskolában bolgár oktatás is folyik

Szent Cirill és Metód egykor sokat tevékenykedett a térségében, amelynek emlékét több környékbeli település őrzi. Sármellék azzal, hogy az általános iskolájában tíz éve bolgár nyelvoktatás is folyik. A működésbe az Országos Bolgár Önkormányzat is besegít. „Nyitottan és segítőkészen állnak minden kéréshez. Ez hatalmas lehetőség az iskolánk fenntartására” – fogalmazott a polgármester.

Az óvoda és a bölcsőde teljes kihasználtsággal működik, sőt igény mutatkozik a bővítésre is. A Sármelléki Általános Iskolában a kisebb osztálylétszámnak köszönhetően a tanulók nagyobb egyéni figyelemben részesülnek, ami hatékonyabb tanulást és fejlődést tesz lehetővé – dr. Mismás Biri meglátása szerint.

A vasútállomás feltámadása

Sármelléken valaha vonat is járt, amire a Fekete István Tüskevár című regényéből készült film egyik jelenetéből is emlékezhetünk. A több mint negyven évig üresen álló vasútállomás, amely egy közlekedéstörténeti műemlék, közel 195 millió forint uniós támogatásból újulhatott meg és kapott új funkciót.

A tavaly indult és idén tavasszal befejeződött beruházással a település régi álma valósult meg, ami turisztikai és közösségi célokat is szolgál. Központja és ékköve lett a falunak a 130 éves vasútállomás – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, az egykori sínek is megvannak még, nem is akarják felszedni, hiszen előfordulhat, hogy lesz még funkciója a jövőben. Szeretnének ebbe a vasútszakaszba addig is életet lehelni valamilyen módon, amiről már elindult az öteltelés.

– Nem csak a vasúti közlekedésben gondolkodunk. Szeretnénk ezt a vasútszakaszt más módon is hasznosítani és új élettel megtölteni. Felmerült a filmben szereplő vasúti mozdony és kocsik bemutatása, vasúti múzeummal, rendezvénytér, sínbicikli pálya kialakítása is

– sorolta a faluvezető.

Mint arról beszámolt, a Kis-Balatont a Balatonnal összekötő kerékpáros és turistaútvonalak kereszteződésében lévő volt vasútállomás kívül-belül megújult. A földszinten vendégfogadó és közösségi, kiállító tér létesült virtuális valóság tartalommal a Kis-Balaton és a berek élővilágáról és a táj egyedi szépségeiről. Az emeleten bérelhető irodák, szociális helyiségek, kiskonyha, pince és vendéglátó egység kapott helyet.

Az épület mellett áll egy kétszáz éves tölgyfa, a település egyik büszkesége. Az Év Fája 2026 pályázaton döntősként a hatodik helyet nyerte el. Alatta interaktív játszóteret alakítottak ki Füzesi Zsuzsa rajzaival illusztrált mondókás táblákkal és játékelemekkel, pihenőpadokkal, elektromos autó és e-bike töltőállomásokkal. Került még ide egy lvirág alakú napelem is, amely mint egy napraforgó, a nap mozgását követve szolgáltat energiát az épületnek, egyszerre szolgálva a látványt és a fenntarthatóságot.

A régi vasútállomás Két Tölgy Információs Központként nyitotta meg kapuit idén júliusban, mementót állítva az öreg tölgyfa hajdani, pár éve kipusztult társának is, amit igyekeznek majd pótolni.

A közelmúlt további fejlesztései

A Versenyképes Járások programnak köszönhetően tavaly egy központi járdaszakasz tudott megújúlni. A projekt 2. szakasza, a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés felújítása még zajlik. Legutóbb a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatán sikerült támogatást nyerni újabb közösségi tér fejlesztéshez Sármelléki Életkert címen, a kresz pálya felújításával, kombinált fittness elemekkel, fedett közösségi térrel, sütőgető hellyel, faültetéssel, madár és denevérodú telepítéssel.

Sármellék csatlakozott a Veszprém Balaton Európa Sportrégiója programhoz is. Ingyenessé tettek sportfoglalkozásokat, telepítettek közterületekre újabb sporteszközöket, köztük egy vandálbiztos pingpongasztalt, és sokakat megmozgató sportnapot rendeztek Mozdulj Sármellék címmel, ahol Erdei Zsolt „Madár” is vendégeskedett.

Mire lenne a legnagyobb szükség?

Az óvoda férőhelyeinek növelése és több intézmény energiahatékonyabbá tétele mellett a legsürgetőbb feladat a faluban a községháza tetőszerkezetének cseréje és az épület felújítása lenne. A polgármester elmondása szerint a tető veszélyessé válása miatt már 2024-ben ki kellett költöznie a Szentgyörgyvárral közös hivatalnak. Azóta nem sikerült támogatást szerezni a helyrehozatalára, pedig több pályázaton is próbálkoztak már. Ezeken túl, csakúgy mint sok más településen, az utak és járdák szükségessé váló felújítására kellene több forrás – tette hozzá dr. Mismás Biri.

Lehetőségeket rejt még magában a turizmus fejlődése

Sármelléken van agráripari vállalkozás, többféle magánvállalkozás, szolgáltatók, és a turizmus is kínál bevételi lehetőségeket.

–          További jó lehetőségeket látunk a turizmus fejlődésében az átmenő nagy kerékpáros forgalom miatt, hiszen híd vagyunk a Balaton és a Kis-Balaton között, és mert a Balaton nemzetközi kapujának is számítunk a közeli reptérnek köszönhetően. Akadnak helyi látványosságok is, mint a berek élővilága, a templom, vagy a közeli Kis-Balaton Látogatóközpont, a Zalavári Történelmi Emlékpark és a Bivalyrezervátum

– sorolta a polgármester. Ehhez azonban nagyon fontos lenne a kerékpár útvonalas összeköttetés Alsópáhokkal és Fenékpusztával a biztonságos közlekedés érdekében – hangsúlyozta.

Elmondása szerint a Zalavár és Sármellék közigazgatási területén álló Hévíz-Balaton Airport zajhatása nem zavaró, viszont a forgalmának, programjainak alakulása rejthet újabb lehetőségeket a falu számára, és nem utolsó sorban térségi együttműködésre ösztönöz a környező településekkel.

Sármellék erőssége

„A település ereje és erőssége az élhetősége és a jó közössége” – fogalmazott dr. Mismás Biri. Mint kifejtette, a faluban több mint tíz civil csoport működik, amelyekre egymás segítése a jellemző. Akad köztük 60 éves múltra visszatekintő közösség, hagyományőrző műsorokat adó, faluszépítő vagy éppen sport célú szerveződés is.

Egyik fő célom a közösségi szellem további erősítése, egyebek mellett a közösségi terek fejlesztésével és az erdélyi, vajdasági, valamint osztrák testvérvárosi kapcsolatok ápolásával. Ennek részeként sokféle, részben kulturális programot szervezünk, ami azért is könnyű, mert van egy egyedi, 225 férőhelyes színháztermünk is

– mondta a jogász végzettségű, anyakönyvvezetőségből polgármesterségre váltó dr. Mismás Biri, aki nem bánta meg, hogy 4 éve városból vidékre költözött, és elnyerte egy település bizalmát.

Ezt a munkát csak csapatmunkában, napi 24 órában, egy jó képviselő-testülettel, és a család támogatásával lehet jól csinálni, ami nekem megadatott, és ezért nagyon hálás vagyok

– fogalmazott. Hozzátette, vidéken „gyüttmentnek” számítanak a beköltözők, amihez hozzá szokta tenni, hogy ő csak gyütt, de nem ment.