Egy balatoni vállalkozó: „stratégiai jelentőségű ajánlat a kormánynak”

Stratégiai jelentőséggel bírhat Magyarország, sőt Európa számára is a jelenlegi globális konfliktusos helyzetben egy magyarok által kidolgozott és tulajdonolt energetikai projekt – állítja Kiss Gábor a projektcég Balatonbogláron élő ügyvezetője, aki szeretné elérni, hogy az új kormány érdemben vizsgálja meg a programot. Szerinte a megvalósítása előrelépést kínálhat több probléma kezelésében: a klímaváltozás, az energiafüggetlenedés, a munkahely teremtés és az alacsony aranykorona értékű földek hasznosítása terén.

Kiss Gábor a HírBalatonnak elmondta, levélben fordult a gazdasági és energetikai miniszterhez. Ebben tájékoztatta a Tatai Miscanthus Programról, amely kínai eredetű, de magyar nemesítésű energianádon alapul. A program maga egy magyar fejlesztésű, decentralizált energetikai és agráripari rendszer, amely a speciális energiafű-termesztést, a biomassza-gázosítást, valamint a helyi villamos- és hőenergia-termelést kapcsolja össze. A program egyszerre szolgál energetikai, nemzetbiztonsági, vidékfejlesztési, klímavédelmi és munkahelyteremtési célokat – fejtette ki.

A rendszer különleges előnyének nevezte, hogy nem központosított, nagy erőművi logikában működik, hanem kisebb, konténeres, telepíthető egységekre épül. Ez jelentősen növelheti Magyarország energiaellátásának biztonságát, különösen a rendkívüli időszakokban, ellátási válsághelyzetekben – hangsúlyozta.

Hol volt eddig ez a projekt?

Arra a kérdésre, hogy miért pont most rukkolt elő ezzel a programmal, Kiss Gábor azt válaszolta, megpróbálta már jóval korábban is, de annak nem lett jó vége. Állítása szerint először felkarolták a projektet, a Paksi Atomerőmű kötött vele megállapodást is, aztán minden megváltozott. „Ellenérdekelt hazai körök hoztak döntéseket, ellehetetlenítettek először itthon, aztán külföldön is” – summázta a múltat.

A projekt megvalósításának nehézsége, hogy állami garancia kell a beindításához a szükséges földterületek és a leendő többletenergia átvétele miatt. Akkor van értelme a befektetőknek belevágniuk üvegházak, üzemek, gyártósorok megépítésébe, ha állami támogatást élvezhet a program. Ez az alapja, hogy aztán kiserőművek is létesülhessenek – magyarázta.

Állami forrást nem igényel

Mintegy 10 milliárd eurót készek áldozni a projektre befektetői körök, köztük az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), amit fel tudok mutatni a kormánynak, ha érdekli a lehetőség. Vagyis állami pénzt nem igényel a beruházás, és bár 2-3 év, mire termőre fordulnak az ültetvények, van azonnali hatása is a programnak. Többezer képzetlen munkaerőre van szükség a beindításához, és rövid időn belül nagy mennyiségű pénz áramlana az országba

– érvelt az ügyvezető.

Arról is beszámolt, hogy mióta megszűnt az „ellenszél” a vállalkozása számára, három afrikai ország vezetésével is előrehaladott tárgyalásokat folytat. Az egyiknél heteken belül beindulhat a projekt. Megjegyezte, ő még nem adta fel a reményt, hogy egy magyar központú, nemzetközi projekt lehet a Tatai Miscanthus Programból, bár másfél hónapja vár a minisztérium válaszára.

***

A HírBalaton megkereste Csatári Ernőt, a kormány gazdasági és energetikai bizottságának alelnökét, aki válaszában annyit közölt:

„Minden olyan magyar fejlesztést támogatok, amely szakmailag megalapozott és hozzájárulhat Magyarország versenyképességéhez és energiafüggetlenségéhez. A konkrét projektről azonban csak a szükséges szakmai vizsgálatok után lehet megalapozott álláspontot kialakítani.”