Kutatók: a lehűlés nem feltétlenül jelent kisebb vízveszteséget a Balatonnál
Néhány nappal ezelőtt még a rendkívüli hőkupola hatására a Balaton vízhőmérséklete is kritikusan magas értékeket ért el. Azóta markáns időjárás-változás következett be: az ország több pontján hidegrekordok dőltek meg, és a tó vize is több fokkal lehűlt a teljes vízoszlopban. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a hűvösebb idő egyben kisebb párolgást is jelent. A valóság azonban ennél összetettebb – írja a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet BalatonScience nevű Facebook oldala.
Mint magyarázzák a kutatók, a hőkupola idején a Balaton felszíne rendkívül felmelegedett, miközben a vízfelszín felett magas páratartalmú, vízgőzben gazdag légréteg alakult ki. Ez a „páraburok” csökkentette a vízfelszín és a levegő közötti vízgőznyomás-különbséget, így önmagában mérsékelte a párolgás intenzitását. Ráadásul a hőkupolát többnyire gyenge légmozgás kísérte, ami tovább csökkentette a párolgás hatékonyságát.
Az elmúlt napokban ezzel szemben hűvösebb, szárazabb légtömegek érkeztek, és a szél is jelentősen megerősödött, amit az ábránkon a barna színnel jelölt diagram mutat. A szél folyamatosan elszállítja a vízfelszín fölött felhalmozódó vízgőzt, ezért a levegő ismét nagyobb mennyiségű nedvességet tud felvenni. Emiatt – még az alacsonyabb vízhőmérséklet ellenére is – a párolgás intenzívebbé válhat.
Ennek következménye, hogy a Balaton vízszintje jelenleg megközelítőleg napi 1 centiméterrel csökken, ami mintegy 6 millió köbméter vízveszteséget jelent naponta. Ez jól mutatja, hogy a párolgást nem kizárólag a hőmérséklet határozza meg: legalább ilyen fontos szerepet játszik a levegő páratartalma, a szél erőssége és a légköri viszonyok alakulása is.