Milliókat bukott az állam egy veszprémi hatóság eljárási hibáin? (nepszava.hu)
Tucatnyi elveszített bírósági per és eltitkolt költségvetési adatok jelzik, hogyan próbálta meg a veszprémi hatóság a jogszabályokat kijátszva segíteni a civilek által támadott Balaton-parti gigaberuházások megvalósulását – állítja a nepszava.hu. A balatonföldvári Nyugati-strandra épített kikötő, a balatonvilágosi Club Aliga beépítése, a tihanyi, alsóörsi, csopaki, aszófői építkezések és megannyi, a közvetlen Balaton-partot érintő, a laikusok számára is láthatóan környezetkárosító beruházásokban két közös dolog van a lap szerint: az érintett beruházói kör és a veszprémi kormányhivatal.
A tóparti beruházások engedélyeztetésével döntő részben Veszprémben foglalkoznak. Az országosan hírhedtté vált esetek, amelyeket szinte kivétel nélkül civil szervezetek karoltak fel, s indítottak peres eljárásokat a tópartjuk, a településük, s az élő környezet megmentése érdekében, valamiért rendre a veszprémi kormányhivatalhoz kapcsolódtak. Annak is a környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályhoz, azon belül pedig a környezetvédelmi osztályhoz – írja a lap.
Akadtak olyan ügyek, melyekben a végső szót a Kúria mondta ki, s derült ki ezáltal, hogy például a földvári Nyugati-strandra épített vitorláskikötő nem üzemelhet, noha a veszprémiektől minden segítséget megkapott a projekthez, sőt, a hivatal még afelett is szemet hunyt, hogy a beruházó a bírósági tiltás ideje alatt is építkezett.
Közérdekű adatigénylés a tisztán látásért
A különböző szintű bírói fórumokon a nepszava.hu legalább másfél tucat olyan ítéletet és végzést számolt össze, amelyben elmarasztalták, új eljárásra és perköltség megfizetésére kötelezték a veszprémi kormányhivatalt. Közérdekű adatigényléssel fordultak a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalhoz, 2019-től kikérve a környezetvédelmi engedélyezési eljárások adatait, eseményeit, eredményeit.
Külön rákérdezett a lap, hogy a vesztes perek miatt mekkora perköltsége keletkezett a kormányhivatalnak? Vagyis mennyibe került az adófizetőknek, hogy a kormányhivatal akár a jogszabályokkal is szembe menve támogatta egyes beruházók érdekeit?
Hogy legyen összehasonlítási alap, a lap megkereste kérdéseivel a tó körül illetékes másik két kormányhivatalt, a somogyit és a zalait is, valamint a korábban illetékes fejéri katasztrófavédelmet is. Mint írják, a mindenkitől érkezett válasz határidőre, kivéve a veszprémi hatóságot. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultak.
Ezt követően megérkezett a válasz Veszprémből is, amiben az eljárásokkal és perekkel kapcsolatos költségeket is anonimizálta, vagyis átalakította, azok érzékeny mivoltára hivatkozva. A lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója megerősítette, ez törvényellenes, hiszen a kormányhivatal költségvetése közpénz. Emiatt ismét a NAIH-hoz fordult a nepszava.hu, azóta még nem kapta meg a kért közérdekű adatokat a veszprémi hatóságtól.
Ez derült ki a hivatalok válaszaiból
A kormányhivatalok válaszaiból kiderült, hogy a zalai kormányhivatal 2019 óta 31 környezetvédelmi engedélyezési eljárást folytatott le, s ezek határozataikat egyetlen esetben sem fellebbezték meg, s közigazgatási per sem indult, így értelemszerűen ezzel kapcsolatos költségek sem terhelték a hivatalt.
Somogyban 49 ilyen típusú határozat született az elmúlt hét és fél év alatt. Itt mindössze 17 ezer forintjába kerültek a kormányhivatalnak a környezetvédelmi engedélyezési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárások.
A fejéri katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kérdéses időszakban négy peres eljárásuk akadt, ebből kettő a földvári kikötőépítés ügyében, amelyeket elveszítettek, s 366 ezer forint perköltséget kellett kifizetniük, a balatonvilágosi – aligai – kikötőépítés ügyében elvesztett pernél 120 ezret kellett fizetniük, míg egy balatonkenesei kikötőbővítésnél megnyerte a pert az igazgatóság, így a peres eljárások során összesen 486 ezer forint perköltsége keletkezett.
A bíróságra vitt ügyek többsége egy hivatalnokhoz köthető
A veszprémi hivatal eddig megküldött adataiból az derült ki, hogy 2019. január elseje óta 59 lezárt előzetes vizsgálatban és 23 környezeti hatásvizsgálatban hoztak határozatot. A határozatokkal szemben megannyi per indult, ezek közül ötször fellebbezték meg a kormányhivatali döntést, s 16 esetben döntött a bíróság a hivatal ellen, legalábbis a veszprémi tájékoztatás szerint.
A kormányhivatal által küldött dokumentumokat egyeztette a lap olyan balatoni civil szervezetekkel, amelyek perben álltak-állnak a kormányhivatallal, s ez alapján kiderült, több ügy is kimaradt a közérdekű adatigénylésünkre küldött válaszból.
A csatolt dokumentumokból az is kiderül, hogy a civilek által kifogásolt, bíróság elé vitt ügyek többségében a határozat egyetlen hivatalnokhoz, a környezetvédelmi osztály vezetőnőjéhez köthetőek. Aki döntéseivel nemcsak vesztes perek sokaságát idézte elő, de arra is akad bizonyíték, hogy a jogerős bírósági ítéletet nem tartotta-tartja be – állítja a nepszava.hu.
A veszprémi hatóságtól még nem érkezett meg a pontos adat arról, mennyibe kerültek az állami hatóságnak a balatoni vesztes perek, de a lap egyeztetett Alsóörs, Csopak, Balatonaliga és Balatonföldvár civiljeivel. Minimum 5 millió forintra rúg a költség, amit a civilek számára kellett fizetnie a veszprémi hivatalnak, ami csak egy része lehet a teljes összegnek – állítja a nepszava.hu.
