Pósfai Mihály: „a Balaton jó vízminőségének megőrzését tartom a legfontosabbnak” (welovebalaton.hu)
Balatonfüred partján él, szinte naponta jár le a vízhez. Innen érkezik Pósfai Mihály geológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) frissen megválasztott elnöke, aki a Balaton jó vízminőségének megőrzését az egyik legfontosabb tudományos és társadalmi feladatának tekinti. Bár a tó szürke iszapját kutató szemével elemezi, közben témanapokkal és szemléletformálással próbálja közelebb hozni az akadémiai tudást a balatoni mindennapokhoz.
A We Love Balatonnak adott interjújában mesélt arról, hogy számára a Balaton jelenti a valódi otthont, ahol geológusként „selymesnek” érzi a víz lúgosságát, és a dombok formája mögött a kőzetek történetét látja. Arról is beszélt, hogyan segíthet az új megbízatása abban, hogy a tó jövőjéről szóló döntések mögött minél több megalapozott tudományos tudás álljon.
Többféle új kommunikációs csatornán is megpróbáljuk eljuttatni az üzeneteinket a nyilvánossághoz. Ezek egyike az újraindított MTA-podcastsorozat, amelynek címe Biztos hang. Eddig négy adás készült el, a legutóbbi épp a Balatonról szólt, Vasas Gáborral, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatójával beszélgetett a munkatársunk. Szintén nagy reményeket fűzünk a tavaly indított Tudománybarát Település Mozgalomhoz. Balatonfüred volt az első, azóta több balatoni és környékbeli település csatlakozott. A mozgalmat abba az irányba is próbáljuk kiterjeszteni, hogy a helyi civil szerveződésekkel, a környezetükért felelősséget érző emberek közösségeivel kapcsolatokat építsünk, és rendelkezésükre álljunk az MTA szakértelmével – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Pósfai Mihály elmondta, nem csak magánemberként, hanem mint kutató is foglalkozik a Balatonnal: az üledékképződést vizsgálják a Pannon Egyetemen működő Környezeti Ásványtan Kutatócsoporttal. A Balaton szürke iszapja főleg kalcium-karbonátból áll, ami a vízből válik ki, tehát gyakorlatilag vízkő. Ennek a kiválásnak a módja és szerepe a tó élővilágában nagyon érdekes kérdés, és az utóbbi években szép eredményeink születtek a témában. Szintén vizsgálják a foszfor üledékbeli eloszlását, jellegét. Ennek az algavirágzások szempontjából van jelentősége, mivel általában a foszfor a korlátozó tápanyag az algák számára – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy geológusként és ásványtani kutatóként például a dombok formája alatt látja a kőzeteket, a kapcsolatot a formák és az alattuk lévő vörös homokkő, mészkő vagy gejzirit között. A Balaton színén látni, mikor indulnak be az algák, és a hatásukra megindul a kalcitkiválás – ilyenkor kicsit tejfölösnek tűnik a víz. Úszás közben érzi a víz selymességén a lúgosságát, tudja, hogy a vízben lebegő nanométeres anyagszemcsék ragasztják össze a hajat.
Végül kijelentette: a Balaton jó vízminőségének megőrzését tartja a legfontosabbnak. Mindenkinek vigyáznia kellene a tóra, ne kerüljön bele semmi, ami nem odavaló – hívta fel a figyelmet.