Balatoni kutatók dolgoznak a Medve-tó állapotának feltárásán és hosszú távú megőrzésén

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói közösen dolgoznak a Medve-tó állapotának feltárásán és hosszú távú megőrzésén – közölte a kutatóintézet. 

A szovátai Medve-tó nemcsak Erdély egyik legismertebb természeti kincse, hanem világviszonylatban is ritka jelenség: egy természetes heliotermikus tó, amely 1875-ben földcsuszamlás következtében alakult ki a Sóvidéken – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet bejegyzésében.

A tó különlegessége, hogy három eltérő vízréteg építi fel: legalul tömény sós víz, középen egy keveredő, közepesen sós réteg, legfelül pedig egy vékony édesvízréteg található.

Ez a felső édesvízréteg úgy működik, mint egy „üvegház”, bent tartja a nap melegét, ezért a mélyebb rétegek akár 60–70 °C-ra is fel tudtak melegedni. Ma azonban már csak körülbelül 40 °C-ig melegszik fel a tó.

Mi változott? A tóba egy édesvizű patak folyik, amely folyamatosan hígítja a sós vizet, miközben tápanyagokat – nitrogént és foszfort – is szállít bele. Emellett a nyári szezonban napi akár 5000 fürdőző is felkavarja a vízrétegeket. Ennek hatására a sós víz is távozik a kifolyón keresztül, vagyis a Medve-tó fokozatosan veszít sótartalmából.

A kutatók attól tartanak, hogy hosszú távon a tó elveszítheti azt az egyedülálló tulajdonságát, amely világhírűvé tette. A probléma nemcsak a víz hőmérsékletét érinti, hanem az élővilágot is.

A különböző só- és hőmérsékleti rétegek sajátos mikrobiális közösségeknek adnak otthont, amelyeket a fokozódó turisztikai terhelés szintén veszélyeztet.

A kutatók felmérték: a tó teljes sóeloszlását, a meder mélységi viszonyait, valamint a vízrétegek és élőviláguk változásait.

Ezek az adatok segítenek meghatározni, milyen lenne a tó természetes, ideális állapota — és mekkora sóveszteség történt az elmúlt években.
A cél egyértelmű: megőrizni a Medve-tavat a következő generációk számára is.