Meglepő eredményeket hozott a strandteszt – jó megnézni, milyen vízben csobbanunk (sonline.hu)
Kezdődik a strandszezon, sokan találgatják, hogy pontosan milyen a somogyi szabad strandok vízminősége a 2026-os szezon kezdetén. Utánajártunk a legfrissebb hivatalos adatoknak, és egy kaposvári szakértőt is megkérdeztünk arról, milyen veszélyek leselkedhetnek ránk a vízben.
Hatalmas beruházást bukott el Magyarország a Tisza-kormány gazdaságpolitikája miatt (videó)
A kánikula beköszöntével egyre többen indulnak meg a vízpartok felé, de nem mindegy, hol mártózunk meg. Érdemes utána néznünk, milyen lehet a somogyi szabad strandok vízminősége mielőtt a vízbe vetjük magunkat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a 2026-os idény előtt is elvégezte azokat a teszteket, amelyekből kiderül, hol csobbanhatunk biztonságosan a megyében és a Balatonnál.
A somogyi szabad strandok vízminősége: mit mutatnak a számok?
A természetes fürdővizek értékelése szigorú szabályok szerint történik. A laboratóriumok a szezon előtt és alatt havonta mintázzák a vizet, elsősorban a szennyvíz eredetű, vízben lévő baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát vizsgálva. Az eddigi adatok alapján az NNGYK strand minősítés a legtöbb vizsgált helyszínen kiváló eredményeket hozott a május végi mintavételek során.
Kaposvár-Toponár, a Deseda Strandnál a tó vízminősége a május 26-i vizsgálat alapján megfelelő, éves minősítése pedig tartósan jó. A Balaton déli parti strandjai közül Balatonmáriafürdő valóságos éllovas idén. A Bárdos, a Hajóállomási, a Polgár, a Szabadság, az Őrház, az Őz és a Hullám utcai strandok mindegyike megfelelő idei mintával és kiváló éves minősítéssel büszkélkedhet. Ha a túlpartra vágynánk, a balatonakarattyai Gumirádli, a tihanyi Sajkodi, a pálkövei, a badacsonyi, a szigligeti, valamint a gyenesdiási és vonyarcvashegyi strandok is kiváló minősítést kaptak.
Fontos megjegyezni, hogy több kedvelt megyei helyszínen, például a Barcsi Szabadstrandon, a Gyékényesi Nagy Strandon és a lengyeltóti Kék-tó Manas Beachen még nem áll rendelkezésre friss idei adat, így ezek egyelőre nem minősíthető kategóriába esnek a friss térképeken, bár Barcs éves minősítése amúgy kiváló.
Láthatatlan veszélyek a vízben
Hiába a jó hivatalos eredmények, a vizek ökoszisztémája rendkívül sérülékeny. Dávid János, a MATE Kaposvári Campusának főiskolai docense lapunknak elárulta: sokszor épp a strandolók okozzák a legnagyobb terhelést. – Leginkább az okoz gondot, hogy az emberek mit tesznek bele a vízbe, például amikor a fürdőzők beviszik magukkal a naptejet, az olajokat és a különböző kozmetikai szereket – mondta Dávid János. Kiemelte, hogy a belvárosi burkolt felületekről, például a csatornarácsokon keresztül a tisztítatlan esővíz is egyenesen a vizeinkbe mossa a szennyeződéseket.
A mezőgazdaság jelenléte szintén óriási veszélyfaktor. A Deseda tó vízgyűjtő területéhez 16 település tartozik, ahonnan a szántóföldekről a gyomirtók és a műtrágyák a csapadékkal bemosódnak a tóba.
– Ezek a növények számára fontos tápanyagot jelentenek, és ha a vizek nyáron felmelegszenek, a több nitrogént és foszfort kapó algák nagyon gyorsan szaporodnak, amitől a tó bezöldül – mondta Dávid János. Az algák olyan jellegű anyagokat termelhetnek, amelyek a strandolóknál allergiás tüneteket válthatnak ki. Ez az algásodás és halpusztulás legfőbb kiváltó oka, hiszen a toxikus anyagok és az oxigénhiány végzetes lehet a vízi élővilágra. – Amikor nyáron nagyon felmelegszik a víz, kevesebb oxigént tud tárolni. Ilyenkor a halak feljönnek a felszínre pipálni, és a bélrendszerükön keresztül igyekeznek levegőhöz jutni – mondta Dávid János.
Bár a hatóságok, mint az NNGYK folyamatosan őrködnek a vízminőség felett, a tavak és folyók tisztaságának megőrzése közös felelősségünk. Amikor legközelebb csobbanunk egyet a hűsítő habokban, érdemes belegondolnunk abba is, mit hagyunk magunk után a vízben.
A hazai fürdővízminőségi térkép itt megtekinthető.