Mi történik a tihanyi Belső-tónál? – Egyedülálló kutatás indult a tavak jövőjéért
A tihanyi Belső-tó látványos vízszintcsökkenése tavaly ősszel komoly médiavisszhangot kapott. Korábbi megfigyelések és az ELTE kutatóinak előzetes vizsgálatai arra utalnak, hogy a tó körüli változásokat nemcsak a szemünk előtt zajló, látható folyamatok irányítják. A felszín alatt zajló vízföldtani folyamatok legalább ilyen fontos szerepet játszhatnak. Példaértékű összefogás indult Tihany különleges tavaiért – olvasható a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Facebook oldalán.
(Fotó: Facebook/BalatonScience)
Az Agrárminisztérium támogatásával egyéves kutatási program kezdődött a tihanyi Belső-tó és Külső-tó állapotának jobb megértése és hosszú távú megőrzése érdekében. A program célja annak feltárása, hogy milyen tényezők állhatnak a tavak vízszintcsökkenése és ökológiai változásai mögött.
A kutatásban együtt dolgozik:
a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany Önkormányzata, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra kutatócsoportja.
Mit vizsgálnak a kutatók?
Az ELTE szakemberei a felszínalatti vizek, valamint a Külső-tó és a Belső-tó kapcsolatrendszerét kutatják. Ennek részeként:
- új mérőkutak létesítését tervezik,
- értékelik a tavak és kutak vízszintjeit, valamint vízminőségét,
- kutatási tervet dolgoznak ki az utánpótlódási, hidrológiai és ásványkiválási folyamatok jobb megértése érdekében.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság új megfigyelőkutak fúrását, tavi vízmércék és vízszintregisztráló műszerek elhelyezését végzi, hogy pontosabb kép alakulhasson ki a terület vízföldtani működéséről.
A BLKI kutatói a tavak biológiai, ökológiai és vízkémiai állapotát mérik fel, többek között: zooplankton, algák, üledék, vízminőség, mikroszkopikus élővilág, valamint növényi tápanyagok vizsgálatával.
Miért különleges ez a terület?
A Belső-tó és a Külső-tó felszínalatti vizekkel táplált víztestek, vagyis működésük nem érthető meg kizárólag a felszínen látható jelenségek alapján. A Belső-tó különösen izgalmas élőhely: magasabb sótartalmú, tápanyagban gazdag, algákban bővelkedő vize egyedi ökológiai rendszert alakított ki.
A vízszint csökkenésével a felszínalatti, korábban „láthatatlan” táplálás nyomai is érzékelhetővé váltak: a tó szikes jellege és süppedős aljzata is megmutatkozott.
A csökkenő vízszint új élőhelyi helyzeteket is teremtett: a partokon olyan madárfajok is feltűntek, mint a gulipánok, gólyatöcsök és cankók.
A kutatás tétje túlmutat egyetlen éven
A program nemcsak a jelenlegi állapot feltérképezéséről szól, hanem egy hosszú távú szakmai munka megalapozásáról is. Eredményei segíthetnek abban, hogy a kutatók, a helyi lakosok és az idelátogatók is jobban megértsék, mit tehetünk Tihany országos hírű, különleges tavainak és élővilágának jövőjéért.
A példaértékű összefogás, amely egyszerre vizsgálja a felszíni és felszínalatti vízkészletek állapotát, fontos tanulságokkal szolgálhat az egyre súlyosabbá váló aszály kapcsán a vízügyi, természetvédelmi és turisztikai ágazat számára egyaránt – írja Dr. Somogyi Boglárka, a BLKI közösségi oldalán.
