BozótBrigád – Nagyvázsony melletti középkori falut tártak fel (Videó)

Új örökségmentő videósorozatit indított a BozótBrigád, amely az Aktív Magyarország támogatásával valósul meg. Vadon Jani és a Filmdzsungel csapata egykori települések maradványait, templom- és várromokat, kápolnákat szabadít ki a bozót fogságából, és újra kirándulóhellyé alakítva ezeket a rejtett történelmi helyszíneket. A sorozat első epizódjában a Nagyvázsony közelében található csepelyi templomromot és történetét fedezhetjük fel újra.

Csepely környéke már a római korban is lakott volt, amit a középkori falutól délre fekvő Kisremézi-dűlő régészeti leletei bizonyítanak. A település nevének eredete bizonytalan: egyesek szerint személynévből származik, míg mások a „csepel” szót fiatal, cserjés-tölgyes növényzettel borított területként értelmezik – írják a BozótBrigád oldalán.

A falut először 1233-ban említik. Lakói kezdetben királyi szolgálónépek voltak, főként pohárnokok, majd 1328-ban I. Károly szabad vadászokká tette az itt élő kanászokat. Ez kiváltságos helyzetet, szinte adóparadicsomi besorolást jelentett: a lakók a királyi szolgálaton kívül általában más szolgálattal vagy adóval nem tartoztak. A környéken szőlőművelés is folyt, de a borkultúra később eltűnt a Kab-hegy vidékéről.

A 14. században Csepely Vázsonnyal azonos jelentőségű település volt. A pápai tizedjegyzék szerint Lukács pap 1333-ban 30, 1334-ben 28 kis dénárt fizetett, ami a falu Vázsonyhoz fogható gazdasági erejét mutatja. Lukács plébános valószínűleg még teljes pompájában csodálhatta meg a mára már csak romjaiban álló templomot, amely a falu fölé emelkedő magaslaton helyezkedett el, valószínűleg a temetőt is magában foglaló cinteremfallal körülölelve.

1472 augusztusában Csepely a szomszédos Vázsonyhoz hasonlóan Kinizsi Pál birtokába került, aki egy kőházat és jobbágytelket is adományozott a vázsonykői pálosoknak. A faluban élő nemes, Csepely Simon 1518-ban két nemesi udvarházát hagyja végrendeletében a pálosokra. Lehetséges, hogy az említett a kőházak egyike azonos a település északi részén feltárt épülettel, melynek a közeli rokona a Magyarországon egyedülálló módon fennmaradt alsóörsi Török-ház.

A Kovalovszky Júlia vezette ásatások szerint Csepely gazdag település volt, ahol valószínűleg a vázsonyi várban katonáskodó réteg is élt, amelyet jól jellemeznek az itt talált fegyverek (kard, buzogány, golyó), reneszánsz gyűrű és a vadászatok sikerét jelentő rengeteg állatcsont.
A falu a mohácsi csata után hanyatlásnak indult: 1531-ben még 21 jobbágytelket írtak össze, de a század végére elnéptelenedett. Rövid 17. századi újranépesülés után a török háborúk során végleg elpusztult. Lehetséges, hogy az 17. század második felében zajló török támadás vagy az 1678-as nőzséri ütközet pecsételte meg végleg a sorsát.