Balatoni Fejlesztési Tanács: a Balaton-régió készen áll az uniós pénzek gyors felhasználására

A kész tervek és a végrehajtási kapacitások döntenek az EU-s források sikeres felhasználásáról, a Balaton-régió élen jár ezekben – jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában hétfőn a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezetének igazgatója.

 

Dr. Molnár Gábor emlékeztetett arra, hogy Magyarország számára az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívása az uniós források gyors és összehangolt felhasználása lesz. A Balaton-régió az országos átlagnál nagyobb szerepet tud vállalni a felszabaduló EU-források gyors és biztonságos felhasználásában, ami „nem egyszerűen forráslehívási verseny, hanem végrehajtási verseny lesz”- fogalmazott.

Mint kifejtette, a BFT munkaszervezténél az elmúlt években elvégzett szakmai munka elősegítheti az uniós források szakszerű és gyors felhasználását Magyarországon. A munkaszervezet számos olyan nemzetközi szakmai együttműködésben – többek között az OECD, a Világbank, az EU Régiók Bizottsága, az ESPON és a JRC programjaiban – vett részt, amelyek a program integrált végrehajtásának térségi szintű megvalósításának lehetőségeit vizsgálták.

Ezekre az ismeretekre és nemzetközi tapasztalatokra alapozva a BFT munkaszervezetének koordinációjában több olyan integrált térségi program és fejlesztési kezdeményezés előkészítése indult meg az elmúlt években, amelyek rövid időn belül a megvalósítás szakaszába léphetnek – tette hozzá.

Példaként említette:

  • az Európában is úttörő jellegű fenntartható regionális mobilitási terv elkészítését,
  • a regionális energiaügynökségi és energiaközösségi modellek kidolgozását,
  • a klímaadaptációs-, víz reziliencia- és parthasználati fejlesztési kezdeményezéseket,
  • valamint a turizmushoz, mobilitáshoz és természeti erőforrások fenntartható használatához kapcsolódó fejlesztési programokat.

Dr. Molnár Gábor kiemelte: a korábbi tervidőszakokban olyan fejlesztési javaslatok és programkoncepciók is készültek, amelyek az új kormányzat kiemelt területeihez, különösen az egészségügyhöz és a szakképzéshez kapcsolódnak. Példaként említette a Balaton térségére kiterjedő egészségipari fejlesztési programjavaslatot, valamint egy regionális szakképzési és koordinációs rendszer koncepcióját.

***

 

Erről tárgyalt a BFT, a legutóbbi ülésén

Az igazgató említést tett arról is, hogy a BFT a múlt heti ülésén tárgyalta a térség éves monitoring jelentését, valamint a következő fejlesztési időszak stratégiai előkészítésének ütemtervét, amelyekről további részleteket a tanács honlapja, a www.balatonregion.hu közöl.

Dr. Molnár Gábor a HírBalatonnak elmondta, a tanácsülésen tárgyalt monitoring jelentés kiemeli, hogy a Balaton régió legfontosabb kihívásai ma már túlmutatnak a klasszikus ágazati szemléleten:

  • a fejlesztési kihívás ma már nem elsősorban új stratégiák készítése, hanem a stabil és összehangolt fejlesztési forrásrendszer biztosítása,
  • a Balaton egyre inkább nemcsak üdülőtérség, hanem állandó lakóhely is,
  • a térség gazdasági stabilitásának kulcsa az egész éves, magasabb hozzáadott értékű foglalkoztatás,
  • miközben az üdülőtérség versenyképessége csak az életminőség és a környezeti terhelés egyensúlyának fenntartásával őrizhető meg.

„A Balaton egyszerre ökológiai rendszer, lakóhely, gazdasági tér és nemzetközi jelentőségű üdülőrégió. Az ilyen összetett térségek fejlesztése ma már nem kezelhető különálló ágazati programokkal” – hangsúlyozta az igazgató.

A Tanács által tárgyalt fejlesztési tervek elkészítéséről szóló előterjesztés szerint a térség már megkezdte a 2028–2034-es időszak stratégiai előkészítését is. A következő években nemcsak új fejlesztési dokumentumok készülhetnek, hanem kisebb pilotprojektek is elindulhatnak, amelyek megalapozhatják a nagyobb programok végrehajtását.

Az igazgató szerint a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség felkészültsége, valamint az elmúlt években előkészített programjai lehetőséget adnak arra, hogy a Balaton térségében új, összehangolt fejlesztési megoldásokat próbáljanak ki az uniós források felhasználásában. Hozzátette: ha ez megvalósul, akkor az itt szerzett gyakorlati tapasztalatok a következő uniós fejlesztési időszak programjai számára is hasznos mintát adhatnak, elősegítve az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználását Magyarországon.