Szenzáció a somogyi múzeumban: soha meg nem történt esetet mutat be egy most előkerült fotó

A Rippl-Rónai Vármegyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteménye ismét olyan kincset adott vissza az utókornak, amelytől még a történészek pulzusa is megugrik. A most előkerült fotó nemcsak a legendás kaposvári „rosseb” bakákat mutatja meg, hanem egy egészen elképesztő részletet is: az 1850 körül készült képre utólag retusálták rá Albrecht főherceget.

Néha egyetlen régi fotó többet mesél a múltról, mint száz oldal történelemkönyv. Most pontosan ez történt; a Rippl-Rónai Vármegyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből Ricza Réka újkortörténész-muzeológus olyan fotót mutatott be nekünk, amely egyszerre izgalmas katonatörténeti emlék és különleges helytörténeti dokumentum.

A képen a legendás kaposvári 44. gyalogezred, a később csak „rosseb” bakákként emlegetett katonák láthatók. Elöl a tisztikar sorakozik, mögöttük a gyalogság – feszes rendben, katonás méltósággal. A felvétel Pécs környékén készülhetett az 1850-es évek táján, amikor az alakulat ott gyakorlatozott, és a tiszti karban több kaposvári kötődésű katona is szolgált.

A fotó, amelyen már 1850-ben „photoshopoltak”

És itt jön a történet legőrületesebb része: Ricza Réka elmondása szerint a Rippl-Rónai Múzeumban őrzött darab valójában egy replika, az eredeti felvétel már eleve manipulált volt. Albrecht főherceg ugyanis nem vett részt személyesen a gyakorlaton, nem vonult ki a katonákkal – mégis ott szerepel a képen. Hogyan? Egyszerűen ráretusálták.
Igen, jól olvassák: több mint 170 évvel ezelőtt már létezett a korabeli „photoshop”. Persze nem digitális értelemben, hanem fotográfiai manipulációval, kézi retussal, utólagos beavatkozással. A kor technikája ugyan primitívnek tűnhet a mai mesterséges intelligenciás képgenerálások mellett, de a cél ugyanaz volt: megteremteni azt a képet, amelyet látni akartak.

Kik voltak a „rosseb” bakák?

A képen látható alakulat a császári és királyi 44. gyalogezred, amely hosszú időn keresztül Albrecht királyi főherceg nevét viselte. Kaposvár és a 44-esek története szinte összeforrt a 19. század második felében. A somogyi fiatalokból álló ezred később legendává vált a városban. Innen ered a „rosseb” elnevezés is, amely a somogyi nyelvhasználatban afféle nyers káromkodásként terjedt el, majd ráragadt a katonákra. A 44-esek később a Nagy Háború egyik legismertebb somogyi alakulatává váltak, nevük pedig örökre beíródott Kaposvár történetébe.

A fotó egyszerre érdekes hadtörténeti emlék és különös fotótörténeti darab. Nemcsak a kaposvári 44-esek múltjába enged bepillantást, hanem azt is megmutatja, hogy a képek utólagos módosítása már a 19. században is létezett. A Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményében sok hasonló értékes anyagot őriznek Bauer Gyuláról, a „rosseb” bakákról és a tisztikarról, ez a felvétel azonban a retusált Albrecht főherceg miatt különösen ritka és érdekes darabnak számít.
Gyurákovics Norbert a múzeum gyűjteménykezelője egy különösen izgalmas könyvre is felhívta a figyelmünket: a Retusált történelem című kötetre, amely éppen azt mutatja be, hogy a fényképek manipulálása egyáltalán nem modern kori találmány. A könyv arra világít rá, hogy a történelem ikonikus képei közül sokat már jóval a digitális korszak előtt módosítottak: alakokat tüntettek el róluk, szereplőket helyeztek rájuk, részleteket emeltek ki vagy éppen rejtettek el.
Ma, az Instagram és a folyamatos képszerkesztés világában már szinte természetes, hogy egy fotót utólag módosítanak. Az viszont egészen meglepő, hogy több száz évvel ezelőtt is ennyire tudatosan és látványosan nyúltak bele a képekbe.