A stagnáló balatoni vízállás legfőbb oka a kevés csapadék és a szokatlanul erős párolgás (sonline.hu)

Bő egy hónapig nem változott, most viszont csökkenni kezdett a Balaton vízszintje. A Balaton vízállása április 16-án 89 centiméterre mérséklődött a siófoki vízmércénél, miközben a március végi csapadék sem tudta érdemben növelni a tó vízkészletét.

A március végi esőzések után sem sokat nőtt a Balaton vízállása. Dr. Horváth Ákos meteorológus szerint a március végén lehullott csapadék nem jelent meg a vízszint alakulásában, a vízügy március 22. és április közepe között végig 90 centiméteres átlagos vízállást jelzett.

Március utolsó napjaiban számottevő csapadék hullott a Balaton térségében, azonban ez a vízállásban nem tükröződött. A stagnáló vízállás legfőbb oka a kevés csapadék, ugyanakkor jelentős szerepet játszik az ilyenkor még szokatlanul erős párolgás is, amely a hetek óta tartó különösen szeles időszakhoz köthető

– mondta a sonline.hu megkeresésére Horváth Ákos.

Mint mondta, a vízgyűjtőben lehullott csapadék nagy része elpárolgott, azzal együtt, hogy a téli és a tavaszi időszakban elmaradt a vízutánpótlás. Horváth Ákos kiemelte, a következő hetekben sem várható érdemi változás.

Április 20-a körül érkezhet némi csapadék, de ez legfeljebb arra lehet elegendő, hogy lassítsa a csökkenést. Ezt követően ismét szárazabb időszak jöhet, amely tovább erősítheti a párolgást – tette hozzá a szakember.

A Balaton vízveszteségét több tényező alakítja, a szél mellett a víz és a levegő hőmérséklete, a páratartalom, valamint a napsugárzás is befolyásolja. A tó nagy vízfelülete miatt szeles időben a párolgás különösen intenzívvé válhat, mivel a hullámzás és a vízpermet erősen megnöveli a felületet. A vízgyűjtő terület alacsony talajnedvessége szintén rontja a helyzetet, a lehulló csapadék jelentős része a talajban marad, és nem jut el a tóba. Emiatt a vízszintet elsősorban a közvetlenül a vízfelületre érkező csapadék tudná emelni.

A Országos Vízügyi Főigazgatóság Hydroinfo szolgálatának archív adatai szerint a Balaton szintje a nyári hónapokban természetes módon 30–40 centimétert is csökkenhet. Egy 89 centiméter körüli tavaszi induló érték így könnyen 50–60 centiméteres őszi szinthez vezethet, ami már a hajózást is korlátozhatja, különösen a déli parti vitorláskikötőkben, ahol 60 centiméter alatt rendszeresen nehézzé válik a ki- és behajózás.

A Balaton vízjárása természeténél fogva is szélsőségesen ingadozó. A 21. század eddigi legalacsonyabb értékét 2003-ban mérték.

A vízszint áprilisban 71 centi volt, majd októberre 23 centiméterre süllyedt, de a 2012-es aszály idején is 40 centiméter alá csökkent.
A helyzet élességét jól mutatja, hogy két évvel ezelőtt még a part menti sétányokat is elöntötte a víz, idén tavasszal viszont már több helyen láthatóvá váltak a homokpadok. A szabályozási terv szerint márciusban 110–115 centiméter közötti vízszint lenne ideális, hogy legyen tartalék a nyári párolgási veszteség fedezésére. Ennek érdekében az elmúlt években 120 centiméterre emelték a maximális szabályozási szintet a siófoki vízmércén.