Kedvezőtlen jóslat érkezett az idei nyári időjárással kapcsolatban (portfolio.hu)

Bár 2026, évek óta nem látott hideg idővel indult Magyarországon, az első negyedévben az időjárás a 1991–2020-as klimatológiai átlagánál melegebb és szárazabb is volt. A Weather on Maps meteorológusai a portfolio.hu-nak értékelték az eddigi időjárási helyzetet, valamint azt is elmondták, hogy mire lehet számítani a hosszú távú előrejelzések alapján az idei tavasz és nyár folyamán.

Aszályszempontból már most sem mondható kedvezőnek a helyzet az országban, a szakemberek szerint pedig érdemi javulásra nem nagyon van kilátás a közeljövőben. A szezonális előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb és szárazabb időszak áll előttünk.

Hideg volt az évkezdet, de így is az átlagnál melegebb volt az első negyedév

Január elején olyan téli időjárás köszöntött be Magyarországon, amelyre már évek óta nem volt példa hazánkban. A HungaroMet januárra vonatkozó klímaelemzése is mutatja 2026 első hónapjában a középhőmérséklet országos átlaga 1,22 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Ilyen, időszakosan hidegebb periódusokat mutató adatokat követően – hiába a szakemberek folyamatos cáfolata – gyakran megerősödnek a klímaváltozást vitató hangok. Azonban, mikor hosszabb időszakok időjárási adatait vizsgáljuk a közelmúltban, általában megmutatkozik a klímaváltozás hőmérsékletre gyakorolt hatása és a refrerenciaként vizsgált, korábbi évtizedek klímaátlaga feletti értékeket látunk viszont.

Nem történt ez másképp 2026 év első negyedévében Magyarországon. A Weather on Maps meteorológiai szakblog szakértői  elmondták, hogy a januári hideg periódus ellenére januárban, februárban és márciusban összességében melegebb volt az 1991-2020 közötti átlagnál.

A csapadék szempontjából nagyon nem fest jól az idei év eddig

A fagyos időjárás mellett az idei januárt a havazás miatt is sokáig emlegethetjük még, amely az elmúlt évek rendkívül száraz telei után szokatlanul hatott az idei év elején. A meteorológusok szerint a csapadék tekintetében hasonlóan vegyes képet mutat az első negyedév:

• Januárban több mint 40%-kal több csapadék hullott a 30 éves átlagnál,
• februárban szinte pontosan átlagnak megfelelő mennyiség,
• márciusban pedig már mintegy 34%-kal elmaradtunk a referencia értéktől.

A HungaroMet adatai alapján 50-90 mm csapadék hullott hazánkban átlagosan, míg Somogy megyében ezt jócskán meghaladó, 100 mm feletti értékek is előfordultak.

A talajvízszint hiánya és az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelent, különönösen a magyar mezőgazdaság számára. Az aszályhelyzettel általában a forró nyarak folyamán foglalkozunk többet, pedig a nyári szárazság mértékét alapvetően az azt megelőző tél és tavasz csapadékmennyisége is nagyban befolyásolja. A tavalyi évben már március folyamán jelentős nyári aszályokra figyelmeztettek a hazai vízügyi szakemberek, a téli csapadék elmaradása miatt.

Az átlagnál csapadékosabb január épp ezért (az igen száraz december után) nagy felüdülést hozott a hazai talajok számára. Ennek ellenére április elejére, a korábbi két hónapban elmaradó csapadék miatt országszerte száraz, egyes helyeken aszályos a talaj.

A hiányzó 30 mm területi átlagban már komoly mennyiség, hiszen vagy egy erős mediterrán ciklonra és a vele érkező több napos, áztató esőzésre, vagy több, csapadékos időjárási frontra lenne szükség amellett, hogy közben a párolgás sem nő túlzottan – mondják a Weather on Maps meteorológusai.

A szakemberek azt is hozzátették, hogy hasonló, bő csapadékkal kecsegtető időjárási helyzetet nem mutatnak az előrejelzések, sőt, a mostani héten is érzékelhető, tartós és erős északias szél hatékonyan tudja szárítani a csupasz talajt.

Mezőgazdasági szempontból persze gyakran fontos a kiadós esőzés a földek számára, azonban egyes munkák szempontjából a száraz időszakok is elkélnek. Ilyen szempontból a mögöttünk hagyott hónap nem tekinthető vészesnek, de a halmozódó hiány – amennyiben így marad – májusra már aggasztó lehet – értékelték a helyzetet a szakemberek. Jelenleg a szárazság mértéke területileg nem egyenletes az országban. „Nagyvonalakban a középső és keleti országrész áll rosszabbul, míg szokás szerint a nyugati, délnyugati megyékben reménytelibb a helyzet.”

A tavalyival összehasonlítva a Weather on Maps szerint jobb a helyzet ugyan az országban, de ahogy arra már rámutattunk: így is csapadékdeficites volt az elmúlt tél.

Mi lesz a Balatonnal?

A csapadék elmaradásának egyik igazán érzékletes indikátora a Balaton vízszintje is. Hazánk legnagyobb tavánál már március végén is az ideálisnál alacsonyabb volt a vízszint. Ez a kiinduló állapot, ahogy azt mi is megírtuk, azért különösen aggasztó, mert a nyári hónapokban a természetes apadás a 30-40 centimétert is elérheti, így őszre a vízállás 50-60 centiméter közelébe süllyedhet, ami akár a balatoni hajózást is korlátozhatja.

A meteorológusok szerint, bár a következő nagyjából 2 hónapban még van esély töltődésre, nyáron inkább a jelentős vízvesztés jellemző a tónál, amelynek mértéke akár a néhány 10 cm-t is elérheti, légköri viszonyoktól függően.

Ahhoz, hogy a helyzet érdemben enyhüljön a nyári strandszezonra, valószínűleg egy igazán csapadékos áprilisra és májusra van szükség.

Milyen idő vár ránk a tavasszal és nyáron?

Az előttünk álló időszak időjárásával kapcsolatban a Weather on Maps meteorológusai elmondták, hogy ugyan rövid távon – az előrejelzések alapján a héten még mindenképpen – a fagykár jelentheti a legnagyobb veszélyt, hosszabb távon „egyre inkább a meleg és a szárazság válnak ismét a probléma fő forrásaivá.

Április második felében a nagytérségű légköri helyzet az átlagosnál melegebb és sajnos szárazabb időnek kedvez majd, és az ún. anomália előrejelzésekben jelenleg mindkét trend hangsúlyosnak és egyértelműnek tűnik – értékelték a helyzetet a szakemberek.

Mindez nem jelent teljes szárazságot, konvektív gócok kisebb területekre hozhatnak rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadékot is, de ez országos szinten nem jelent megoldást egy esetlegesen kibontakozó aszályra.

A májusra nézve sok a bizonytalanság még, ezért biztosat nem lehet mondani, de a szezonális előrejelzések alapján a szakemberek szerint 3 hónapos időtávon is az átlagnál magasabb hőmérséklet látszik kibontakozni, a csapadék alakulása viszont magabiztosan nem határozható meg.

A nyárra vonatkozó előrejelzések esetén fontos hangsúlyozni, hogy a hosszú távú (akár egy teljes évszakot felölelő) előrejelzések, nagyobb, globális klímajelenségek által előidézett időjárási trendekre támaszkodnak, amelyek a Föld északi féltekén akár többfelé is eredményezhetnek időjárási anomáliákat. Erre a szakemberek is felhívták a figyelmet és kiemelték, hogy Európa átlagos nyári időjárása többek között,

• az atlanti ciklontevékenység erősségéből,
• a sarkvidéki hó- és jégborítottságból,
• a kontinens talajállapotából,
• valamint közvetve az ENSO jelenségkör és a Madden-Julian oszcilláció olyan indikátorok, amelyekből következtetni lehet Európa átlagos nyári időjárására.

Ezen légköri folyamatok nem alkalmasak a rövid távú időjárás megjósolására (például, hogy egy adott nyári hétvégén milyen idő lesz), azonban a várható aszálykockázathoz hasonló szezonális trendekről levonhatóak következtetések ezek által.

Amit a Kárpát-medence vonatkozásában látunk, az nem szép, de nem is meglepő: az átlagosnál 0,5 – 1 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklet, a csapadék terén pedig nagy bizonytalanság, de számottevő anomália most semmiképp sem látható – mondták el a Weather on Maps meteorológusai. A szakemberek szerint ősz felé haladva egyre inkább erősödik a pozitív hőmérsékleti anomália (átlagos hőmérséklettől való eltérés). Az előrejelzett, 1 Celsius-fokos pozitív anomália jelentősnek számít, és a nyárra nézve szinte biztosan egyet jelent a hőhullámok kialakulásával is.

A trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező meleg (El Niño) és hideg (La Niña) periódusait jelentő ENSO-oszcillációról sok szó esett az elmúlt időszakban, ugyanis a jelek szerint idén egy szokásosnál erősebb El Niño jelenség alakulhat ki, amelynek következtébenegye előrejelzések szerint 2027 a valaha volt legmelegebb év lehet.

Az idei El Niño júniusra épül ki teljesen, ekkorra a megszokott óceáni áramlatok (és velük együtt a csapadékképző légköri mechanizmusok) tulajdonképpen helyet cserélnek. Ennek eredményeként melegebb tengerfelszín és ezáltal légkör lesz jellemző a Csendes-óceán nyugati felén, míg hideg tengeráramlatok az indonéz szigetvilágban – mondják a Weather on Maps meteorológusai.

Az ENSO-fázisok nagy területen mérhető, hatalmas légköri jelenségek, amelyek az emberek számára is érzékelhető időjárási hatásai sokszor nehezen előrejelezhetőek: a meteorológusok szerint igazán jól jellemzően csak az amerikai kontinensen, Ausztráliában és Kelet-Ázsiában azonosíthatók, míg

Európára nézve közel sem lehet biztos kijelentéseket megfogalmazni.

Ugyanakkor, a szinte borítékolhatóan velejáró, globális hőmérséklet-emelkedés vélhetően hazánkban is érzékelhető lesz majd.