Sokat köszönhet a Balaton egy nyolcgyermekes evangélikus lelkésznek

A 18. században tevékeny Bél Mátyás (1684-1749) földrajz- és történelemtudós megelőzte korát, ráadásul a Balaton vidékéhez is volt köze. A távoli múltba vesző alakját idézi fel Dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.

A felvidéki származású Bél Mátyás egyszerű családból indult, de a korszak legjobb tanintézményeiben oktatták. A besztercebányai, később a pozsonyi evangélikus líceumok után német nyelvterületen, Halléban, az akkor már híres egyetemen tanult. Ekkoriban más jellegű egyetemi fakultások voltak, így Bél Mátyás teológiai, orvosi és természetrajzi tanulmányokat egyaránt folytatott. Ezzel a tudással tért vissza szülőföldjére, ahol a besztercebányai gimnázium rektora lett, később pedig harminc esztendőn át a pozsonyi evangélikus líceum tanára, igazgatójaként dolgozott. Pedagógiai munkássága mellett igazi polihisztorként alkotta meg nagy munkáját, Notitia Hungariae Novae Historico Geographica, azaz Magyarország történeti földrajzi ismertetés címmel.

Bél Mátyás rögzítette először a Balaton titkait

Ugyanis tanári munkája mellett évtizedeken át járta – a korabeli kezdetleges közlekedési eszközökkel – a Magyar Királyság területét, s így készített egy teljes földrajzi és történelmi képet a korabeli állapotokról. Nagy vállalásához tanítványain kívül csatlakozott Mikoviny Sámuel geográfus mérnök is, aki térképek elkészítésével segítette a hatalmas munkát.

Bél Mátyás a Balatont határoló három vármegye leírását is összeállította, ekkor huzamosabb ideig, 1731 és 1735 között Festetics Kristóf házában lakott, Balatonkeresztúron. Lényegében itt született meg a Balaton első tudományos leírása.

A neves tudós itteni tartózkodásáról így emlékezett meg:

„Itt van Festetics Kristófnak lakóháza, amely pihenésre kiválóan alkalmas. Mert elvonultságnak kedvező csöndet kínál, és egyfelől a tó közelsége, más oldalról a sok liget is jóleső alkalmat nyújt a szórakozásra, egyrészt a balatoni halászat, másrészt a vadászat sokféle lehetősége által. Nem egykönnyen találni e helynél egészségesebbet és kellemesebbet, mert szemközt a tóra tekint, túloldalt pedig bájos dombokra és hegyvidékre nyílik kilátás.”

Az egykori kastély falán 1978. szeptember 28-án, egy Bél Mátyás emlékünnepséggel egybekötve, Fürtös György keramikus emléktábláját avatták fel, ahol a korszak nagy írója, akadémikusa, Keresztury Dezső mondott beszédet. A rendkívüli, korát meghaladó tudós emlékét versben is megörökítette, amely az emléktáblán is olvasható:

Bél Mátyás kutatott, hogy feltárhassa, mi él e hazában, S megdúlt tájain újra virulhasson Magyarország.

A hun-szkíta írást is kutatta

A nyolcgyermekes családapa, nem mellesleg, evangélikus lelkész Bél Mátyás hatalmas szakmunkát végzett a Magyarországról szóló leírásával. De méltatása nem fejeződhet be ezen mű említésénél. Ugyanis ő az, aki a hun-szkíta írást is kutatta, néprajzi feltáró forrásmunkái szintén születtek, kiadta elsőként Anonymus munkáját és szorgalmazta egy tudós társaság létrehozását

Édesapja szlovák származású volt, édesanyja magyar, mindkét identitását fontosnak tartotta, egyetemes, európai műveltsége mellett. Mindezen sokirányú tevékenysége okán nem csoda, hogy már korában, nemzetközi szinten is elismerték: tagjává választotta őt a berlini, londoni, jénai és a szentpétervári tudományos akadémia egyaránt.

Voltaképpen a hazai felvilágosodás és a reformkori gondolkodás egyik korai előfutáraként tekinthetünk rá. Születésnapján, március 24-én ünnepeljük a magyar honismeret napját. Szép gesztus, hogy ez a nap összefonódik emlékével. A Balatonnál, a Garga-hegyen kilátó, Balatonkeresztúron látogatóközpont is viseli nevét, reméljük, megtartjuk őt a 21. századi – balatoni – emlékezetben – írja Kovács Emőke Balaton-kutató.