A keresztfa tövében Mária áll – szakrális utak a Balaton vidékén (sonline.hu)
A nagyböjt és a tavasz idején nyílik a természet, még csendes, de szép arcát mutatja a Balaton vidéke. Számos kirándulási és elmélyülési lehetőséget nyújt a Balaton – írja Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.
A Balaton-felvidék és a bakonyi települések klasszikus kálváriaútvonalakat kínálnak, amelyek csodás dombokon, keresztutakon vezetik át a zarándokokat. Csendhegyek, kálváriák, zöld dombok és rétek látványa – minden, ami a 21. századi ember számára különleges kikapcsolódást jelenthet.
A sok értékes helyszín közül az egyik legrégebbi a Balaton-felvidéken található barnagi kálvária, amely a 18. század végén készült el, eredetileg 8 stációval. A faszobrok egy 1839-es tűzvészben elégtek, később bádogképekkel helyettesítették. A 21. század elején felújították.
A déli parton érdemes a kiliti templomkertben vagy a balatonföldvári magasparton álló keresztutakat végigjárni, de emblematikus a vonyarcvashegyi, zánkai, az ábrahámhegyi kálvária egyaránt.
Szakrális alkotások
A Balaton vidékén olyan képzőművészek műveivel is találkozhatunk, kiknek szakrális alkotásai díszítik az egyes templomokat, helyszíneket. A hányatott sorsú siófoki festő, Muzsinszki Nagy Endre (1886-1975) bibliai témájú munkái díszítik a balatonkiliti és a balatonszéplaki templomot. A két háború közti időszakban már kiforrott festőként tevékenykedő Muzsinszki 1929-ben megbízást kapott egy templomi mozaik elkészítésére a jeruzsálemi Dormitio magyar altemplomában.
Miután munkásságát 1939-ben a Képzőművészeti Egyesület díjjal jutalmazta, úgy döntött, a Balaton mellé, Siófokra költözik. Azonban közelgett a második világháború, festészetből nem igazán lehetett megélni, ezért az elismert festőművész ecetgyártó üzemet hozott létre. Az »ecetesként« emlegetett Muzsinszki mindeközben balatoni képeket, csendéleteket festett. A háború és a legsötétebb diktatúra éveit követően létrehozta és 1955 és 1962 között működtette Siófokon a Képzőművészeti Szabadiskolát. Nagy művét is ekkor alkotta meg: a 243 képből álló, Én vagyok a világ világossága című sorozatát, amely Jézus Krisztus életét mutatja be.
Különleges üvegablak díszíti a platánfák árnyékában meghúzódó balatonföldvári neoromán katolikus templom belső tereit. Ugyanis több üvegablakot nem más, mint a később híressé vált festő, Kondor Béla készített el. A Munkácsy- és posztumusz Kossuth-díjas alkotó műve az oltári feletti feszület is. Az egykoron a bazalthegyen élő és alkotó Udvardi Erzsébet festőművész gyönyörű, bibliai témákat idéző festményeivel a Balaton vidék kápolnáiban találkozhatunk. A krisztusi szenvedéstörténet elevenedik meg a tablókon. A badacsonytomaji Szent Imre templomban látható Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás című, a nagyheti és húsvéti várakozás körébe illő alkotás.
Varga Imre, siófoki származású szobrászművészünk nevéhez nem szokás vallási jellegű alkotásokat kapcsolni, de szülőhelye környékén találhatók e témában is munkái. A kiliti Sarlós Boldogasszony templom kertjében áll átütő és sajátos Madonnája, a Szépvölgyi temetőben pedig a Golgota. A nagyerejű, krómacél kompozícióról méltán írja Varga Imre életművének méltatója, Harangozó Márta a következő sorokat:
„A világ mulandóságát és az összetört, fájdalommá aszódott boldogság barázdáit látjuk a siófoki temetőben felállított Krisztus kereszthalála-kompozíció Madonnájának arcán. Jézus teste a krómacél lapocskákból összerakott, hántolatlan fatörzs képzetét nyújtó keresztfán függ. A keresztfa tövében Mária áll krómacél palásttal takargatva csalódott, gyászoló, megöregedett arcát. Feloldást nyújt és elnémít ez a szobor. Krisztus kereszthalálát ábrázolja és kikerülhetetlen elmúlásunkat.”
Kőkeresztek, kálváriák, kis kápolnák, régi és új templomok, stációk, Krisztus-szobrok és a nagy tó – nyújthat-e nagyobb elmélyülést a nagyhét közeledtével a Pannon Tenger és vidéke? – zárja sorait a Balaton-kutató a sonline.hu-n.