A Veszprémért végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként hárman is Pro Urbe díjat kaptak (veol.hu)
A Pro Urbe érdemérmet idén három kiemelkedő veszprémi polgár vehette át, akik életművükkel és munkásságukkal hozzájárultak a város fejlődéséhez. A Pro Urbe érdemérem átadásán megköszönték a díjazottaknak mindazt, amit Veszprémért tettek és tesznek a mai napig- írja a veol.hu.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő ünnepi beszédében elmondta, hogy vannak olyan pillanatok egy város életében, amikor meg kell állnunk és figyelnünk kell azokra, akik csendben, de annál nagyobb erővel formálják a közös otthonunkat. Ovádi Péter szerint a Pro Urbe érdeméremmel tisztelegnek a kimagasló teljesítmény, az elhivatottság és a nagybetűs polgár eszménye előtt.
A város története több mint 1000 évre nyúlik vissza, ennyi idős az a szellemiség, amit az országgyűlési képviselő szerint veszprémiségnek hívnak. 1000 év folyamatos küzdelme, hitvallása formálta olyanná Veszprémet, amilyennek most ismerjük. Ekkora távlatból egy emberöltő munkája csak egy szempillantásnak tűnhet, mégis a város történelme ezekből a látszólag apró, egyéni életutakból épül fel. Minden egyes felépített intézmény, minden létrehozott közösség egy-egy ember elkötelezett döntésének gyümölcse.
Ovádi Péter kiemelte: Veszprém az évszázadok során mindig is büszke és öntudatos polgárváros volt. Szerinte a polgári attitűd messze túlmutat a társadalmi és gazdasági státuszon. Ez egy belső tartás, morális iránytű, legfőbb ismérve az önként vállalt felelősség. A polgár érti, hogy a közösség sorsa elválaszthatatlan saját sorsától. A polgári szellemiség alapja az értékteremtés, a szellemi és fizikai rend tisztelete.
Az országgyűlési képviselő szerint a veszprémiek a sejtjeikben hordozzák ezt a lelkületet, melyre jó példát mutatnak a Pro Urbe díjjal kitüntetettek. Ők azok a lokálpatrióták, akik egész életútjukkal bizonyítják a város és térsége iránti olthatatlan hűségüket.
Ovádi Péter úgy fogalmazott, a mostani Európa Sportrégiója program azt a fajta bátorságot és elhivatottságot követeli meg a város lakóitól, amelyet a díjazottak életpályája testesít meg. „Folytassuk együtt az építkezést, maradjunk hű veszprémiek, mert csakis az egyéni felelősségvállalás és értékteremtő munka révén válhatnak az egyéni sorsok nagy, közös veszprémi sikertörténetekké” – zárta beszédét a kormánybiztos.
A Pro Urbe érdemérem díjazottjainak története
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a város életében a közösség javára kifejtett erdeményes tevékenysége elismeréséül Veszprém Városért – Pro Urbe érdemérmet adományozott Isó Zoltánnak, Horváth Lászlónak és Csécs Ferencnek.
Isó Zoltán 1960. február 19-én született Budapesten, 1990-ben szerzett lelkész képesítést az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Lelkészi pályáját feleségével, Isó Dorottyával együtt a Vas megyei gyülekezetekben kezdte, majd a Veszprémi Evangélikus Egyházközség meghívta őket lelkészeiknek. 1991-től szolgáltak Veszprémben, tavaly ment nyugdíjba. 1999-ben a templom mellett felépült a gyülekezeti terem és a parókia, majd megvalósult az evangélikus óvoda létrehozása is, amely 2024 szeptemberében nyitotta meg kapuit. 2020–21-ben a templombelső is teljesen megújult, valamint a balatonalmádi fília temploma is megszépült. Az evangélikus gyülekezet tavaly augusztus 31-én hálaadó istentiszteleten köszönte meg harmincnégy éves veszprémi szolgálatát. Hivatalosan nyugdíjba ment, de továbbra is Veszprémben maradt, segítve utódja munkáját.
Horváth László porcelántervező-művész 1941-ben született Debrecenben. 1965-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola porcelántervező szakán, majd 1965-től 2001-ig dolgozott a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. tervezőjeként. Pályája kezdetén főként asztalneműket tervezett, ezek közül kiemelkedik az 1973-ban Faenzában aranyérmet nyerő „Saturnus” készlet. Később a porcelán építészeti alkalmazása felé fordult, számos murális alkotást hozott létre középületek számára. Nevéhez kötődik a litofán technika felújítása is, amelynek alkalmazásával lámpákat és dekoratív ablakokat készített. Hosszú ideig a manufaktúra művészeti vezetője volt, 1985-ben alapítója lett a Herend Stúdiónak. Számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt, munkásságát több szakmai díjjal ismerték el, köztük a Munkácsy Mihály-díjjal.
Csécs Ferenc 1951. február 14-én született Veszprémben. Tanulmányait Székesfehérváron az Útépítési Technikumban folytatta, majd edzői képesítést szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1970-től a Tervező Vállalatnál dolgozott, majd 1981–1993 között a Városgazdálkodási Vállalat Útrészlegének művezetője, később részlegvezetője volt. 1994-től 2025-ig egyéni vállalkozóként tevékenykedett térkövezési és aszfaltozási munkákkal. 1993-ban részt vett a Dózsavárosi Baráti Kör megalapításában, ahol titkárként, majd 1998-tól elnökként dolgozik. A szervezet közösségi programokat, rendezvényeket szervez, és aktív szerepet vállal a városrész életében- olvasható a portálon.