Egykor nagy becsben volt, majd elkártyázták, aztán mégiscsak megmenekült a balatoni gyöngyszem
A szigligeti kastélyt az 1780-as évek végén a Tóthi Lengyel család építtette. A Lengyel ág utolsó férfi leszármazottjának három lánya közül báró Puteáni Vencelné Lengyel Krisztina kapta meg örökségként a szigligeti birtokot. Az itáliai származású Puteáni Vencel halálát követően, nagykorúságát elérve Puteáni József (1811-1869) kezébe került a szigligeti uradalom. A felsőbogáti születésű Puteáni József itt telepedett le és Zala vármegye fontos közéleti szereplőjévé vált.
A reformkor beköszöntével a vármegyei megyegyűléseken liberális szemléletével a reformellenzék nézeteit képviselte. Ebben az időben bővítette is a szigligeti kastélyt, melyre a klasszicista stílusjegyek voltak jellemzők. A Puteáni család a reformkor idején az előkelő magyar arisztokrata családokkal együtt élénken részt vett a korabeli társadalmi életben, bálokon, társas eseményeken. Az egyik, 1840-es években keletkezett forrás szerint, Majthényi Erzsébet pallini kastélyában.
A közel százra menő fényes vendégsereg, közöttük a honszerte tisztelt Deák Ferencz, gr. Festeticsek, b. Majthényiak , b. Putheany József és neje, stb. stb. nemes kedvben s otthonias kényelemmel mulatozék a pompás termekben. Gazdag lakoma, elmésnél elmésb áldomásokkal érdekesítve, mindkét nembeli vendégek által előadott némaábrázolatok, táncz, zene s bűmutatványok stb érdekes változatosságban járultak a mulatók’ elvei’ szaporításához.
De a nagy lótenyésztő hírében álló Puteáni Józsefnek az 1830-as évek közepére szekérkenőcs- és lókörömzsírgyára is volt. Az országosan is ismert férfi a magyar forradalmat követően 1848 júniusában a tapolcai kerület képviselőjévé választották. A szabadságharc utáni felelősségre vonást elkerülte, de az bizonyos, hogy kapcsolatot tartott a döblingi elmegyógyintézetben élő Széchenyi Istvánnal, kinek nemzetgazdasági tervét is elküldte. Hivatalos posztot az enyhülő, 1860-as években már nem vállalt a zalai közéletben. Az 1850-as években szigligeti kastélyával foglalkozott, angolparkot is kialakíttatott, szeretett, festői szépségű lakóhelyén hunyt el 1869. július 4-én.
Puteáni József öröksége nem szállt méltó utódra
A birtok méltatlan utódra szállt fia személyében. Puteáni Géza (1847-1920) – aki a Balaton Egylet alapító tagja is volt – ugyanis viszonylag nagy vagyonát kártyaszenvedélyére és lovakra költötte. Így az örökséget igen gyorsan elveszítette. Így lett Puteáni József egykori szép uradalma gróf Esterházy (II.) Pál tulajdona 1912-ben. Puteáni Géza pedig Balatonedericsre tette át székhelyét, ahol a hírhedt Fekete-kastély lakója lett, egészen haláláig.
Esterházy Pál (1861-1932) gróf a neves szigligeti Puteáni kastély építését, szépítését tovább folytatta, elsősorban brit származású felesége – Stritezi Deym Izabella grófnő – hatására. A sokat jótékonykodó feleségre a szigligetiek is jó szívvel emlékeztek.
A kastélyt testvére fia, Esterházy János örökölte, aki igencsak jól értett a gazdasághoz, a szigligeti kiskastélyban lakott sokszor. 1945 után azonban a család menekülni kényszerült, az egykori Puteáni-Esterházy kastélyt előbb államosították, majd az 1950-es évek elejétől alkotóház lett, amely a mai napig szolgálja az elmélyülni vágyó írók, költők nyugalmát – írja dr. Kovács Emőke történész, Balaton-kutató a sonline.hu-n.