A Dél-Dunántúlon is komoly kockázat maradt a kontármunka
Hatéves mélypontra csökkent ugyan a kontármunka miatt elszenvedett átlagos kár összege Magyarországon, maga a probléma azonban nem lett ritkább. A Mapei Kft. friss kutatása szerint az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt, vagyis csaknem minden hetedik ember járt pórul valamilyen hibás vagy szakszerűtlen kivitelezés miatt.
Az egy kontármunkára jutó átlagos kár 2026 augusztusára 688 ezer forintra csökkent. Ez 2021 óta a legalacsonyabb érték, tavaly még több mint 842 ezer forintos átlagos veszteséget mértek.
A csökkenés ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb lenne a rosszul elvégzett munka. A kutatás készítői szerint inkább arról lehet szó, hogy a visszafogottabb kereslet miatt kevesebb nagy értékű felújítás indult, miközben több lett a kisebb munka. Emellett a megrendelők is tudatosabbá váltak: többen nézik meg a kivitelezők korábbi munkáit, referenciáit és közösségi oldalait, valamint gyakrabban hasonlítják össze az árakat és a műszaki megoldásokat.
Forrás: Mapei Kft., Építőipari Bizalmi Index 2026.
A Dél-Dunántúlon ez különösen érdekes adat, hiszen a térségben korábban is jelentős problémát jelentettek a kontárkivitelezések. A Mapei korábbi felméréseiben a régió az ország magasabb átlagos kárösszeggel jellemezhető területei közé tartozott, így Baranyában, Somogyban és Tolnában sem közömbös, mennyire körültekintően választanak szakembert a megrendelők.
A friss országos kutatás szerint a felnőtt lakosság 38 százaléka élete során már veszített pénzt kontármunka miatt. Ez azt jelenti, hogy tízből csaknem négy embernek van személyes rossz tapasztalata építkezéssel vagy felújítással kapcsolatban.
Közben a szakemberek megítélése is valamelyest romlott. Az Építőipari Bizalmi Index országos átlaga az ötfokú skálán 3,60-ról 3,54-re csökkent. A legjobb értékelést a villanyszerelők kapták, őket a víz- és gázszerelők, valamint a gépészek követik. A lista végén a burkolók, a kőművesek és a generálkivitelezők állnak.
A felújításoknál azonban nemcsak a megfelelő szakember megtalálása jelent gondot. A 18–65 év közöttiek 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna finanszírozni egy nagyobb felújítást, energetikai korszerűsítést vagy bővítést. További 52 százalék szerint egy ilyen beruházás legalább közepes vagy komoly anyagi nehézséget jelentene.
A megrendelők ezért egyre több helyről próbálnak tájékozódni. A válaszadók 76 százaléka legalább alkalmanként megnézi a kiszemelt szakember közösségi oldalát, közel harmaduk pedig már mesterséges intelligenciát is használt építőipari kérdésekben.
Forrás: Mapei Kft., Építőipari Bizalmi Index 2026.
A számok alapján tehát hiába lett kisebb az egy-egy rosszul elvégzett munka után keletkező átlagos kár, maga a kontármunka továbbra is gyakori. A Dél-Dunántúlon ezért sem árt alaposan utánanézni annak, kire bízzuk a ház vagy a lakás felújítását.
A A Dél-Dunántúlon is komoly kockázat maradt a kontármunka bejegyzés először Atádhír-én jelent meg.